30075. lajstromszámú szabadalom • Önműködő légnyomásos fék vasúti járművek számára

— 2 — vannak elhelyezve, mely a funkcziós szelep szekrénybe van erősítve. A 3. ábra az (5) főtolattyúnak fölülnézete, mely egyszersmind a 2. ábra megfelelő ré­szeinek egy módosítását mutatja be. A 4. ábra metszet a 3. ábra (y—y) vonala szerint a nyilak irányában nézve. Az 5. ábra 2. ábra szerinti szelepszekrénynek metszete kissé módosítva. A 6. ábra az 5. ábrabeli főtolattyúnak fölül­nézete. A 7. ábra az 5. ábrabeli tolattyú rnunka­fölliletének alúlnézete. A 3—7. ábrákban a mellett az 1. és 2. ábrák­hoz képest egyes részletek módosítva van­nak. A 8. ábra egy szelepnek függélyes metszete, mely a 2. ábrabelihez módosítva van. A 9. ábra az 1. ábra szerinti berendezésnek módosított foganatosítási alakját mutatja. A 10. és 11. ábra a 8., ill. 9. ábra szerinti tolattyúnak és tükrének fölülnézete. Az 1. ábrában (1) a főszekrényt (2) a kisebb szekrényt jelöli. A funkcziós szelep a (4) dugattyút, az (5) tolattyút, a (6) rúgót és a (7) szabályozó szelepet körülzárja, mely utóbbi a tolattyúban lévő (23) szabályozó nyílást uralja. Ezek egy szokásos funkcziós szelepnek közönséges részei. A (4) dugattyú a (9) béléssel ellátott (8) hengerben mozog és a szokásos (10) töltő vagy beömlési nyí­lás a (9) bélésben a (8) hengernek bal fölső sarkában van elrendezve, úgy hogy az a (4) dugattyú normális állásánál, melyben a fékek megeresztve vannak, szabaddá van téve, amint azt az 1. ábra mutatja, hogy a segéd­tartályban a nyomó levegő beáramolhasson. Egy más (11) nyílás vagy a nyílások egy sorozata a (9) bélésen át a (12) térbe vagy csatornába vezet, mely a szelepszekrényben czélszerűen a bélés körül van elrendezve. Ezeknek a (11) nyílásoknak az a fölada­tuk, hogy a segédtartályt újratöltsék, mialatt a fékek hatásos állásukban vannak. A (12) térből vagy csatornából a (14) visszacsapó szeleppel ellátott (13) csatorna a segédtartályhoz vezet. Az (5) tolattyú a (17) béléssel ellátott (16) szekrényben mo­zog. A (19) nyílás a (26) csatornán át a fék­hengerhez vezet. A (20) nyílás a külső leve­gővel közlekedik és a (21) nyílás a részek normális állásánál a (16) kamrát a (22) tér­rel köti össze. Az (5) tolattyú csúszó fölü­letén a (24) kivágással bír, mely a részek normális állásánál a fékhengert a (26, 19 és 20) nyílásokon át küllevegővel köti össze. A 3. ábrában a (19, 20 és 21) nyílások és a (24) kivágás vonalkázottan vannak föl­tüntetve. A (19) nyílást rendesen működési nyílásnak és a (20) nyílást rendesen kipuf­fogó nyílásnak nevezzük. A (2) szekrény vagy süveg a (80) kamrát zárja körül, melyben a (81) dugattyú mozog, melynek rúdja a (82) hüvelyen légtömítően jár át. A dugattyút a mellett normális hely­zetében a (84) rúgó a (80) kamrának jobb oldalán tartja, mely kamra itt a (83) födéllel van elzárva. A fővezetékből a (60) csatornán át a szelepszekrénybe áramló levegő a (61) csatornán át a (8) hengerbe vagy kamrába és a (85) csatornán át a (81) dugattyú jobb oldalához áramlik. Az (1) szekrény fölső végén a (41) szek­rény van elrendezve, melyet a következők­ben a benne foglalt részekkel együtt egy­szerűen csak utántöltő-szerkezetnek fogunk nevezni. A (41) szekrényben a (30) diafragma van elrendezve, melyre a (36) lemez van erő­sítve, melyre a (37) rúgó hat. Ezen részeket a (38) szekrény tartal­mazza. A (37) rúgó feszültségét a (39) állító­csavarral szabályozzuk, melyet a (40) borító csavaranyával rögzíthetünk. A (30) diafrag­mának jobb oldala a normális helyzetnél a légköri nyomás hatása alatt áll, míg a bal­oldalára a (34) kamrába a (35) csatornán át beáramolt nyomólevegő hat, mely kamra a normális helyzetnél czélszerűen a fővezeték­kel áll összeköttetésben. A (36) lemezt az (54) rúd a (31) szelep­pel köti össze, mely (55) fészkére hat és a (48 és 90) csatornák közötti összeköttetést uralja. Egy kis (52) diafragma, mely súrló­dás nélküli tömítő szelencze gyanánt szol­gál, megakadályozza, hogy a (34) kamrából a (90) csatornába levegő menjen át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom