30028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrolytos horganyzásra

Meg-jelent 1004. évi május hó 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIYATAL SZABADALMI LEI RAS 80028. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás elektrolitos horganyozásra. DR SZIBMAY IGNÁCZ ELEKTROCHEMIKUS ÉS KOLLERICH LAJOS GYÁRTULAJDONOS BUDAPESTEN. Bejelentésének napja 1903 október hó 17-ike. Elsőbbsége 1900 junius 18-tól kezdődik. A jelen találmány czélja az, hogy minden­féle fajta és alakú vas és aczél tárgyakra elektrolitos úton kifogástalan horganybevo­natokat állíthassunk elő. Az eddigelé isme­retes galvanikus úton való horganyozásra vonatkozó utasítások a gyakorlatban haszna­vehetetleneknek bizonyultak. Sem a fém­chloridoldatok, sem azon oldatok, melyek­ben a fémsókhoz czitromsavat, bórkősavat, eczetsavat adunk, a horgany kiválasztásához és lerakásához nem alkalmasak, minthogy a chloridok, meg az imént említett szerves savak is a vasat megtámadják még mielőtt a horgany-lerakódás végbement volna. A bármily vékony oxidréteg folytán a hor­gany-bevonat a horganyozott fém legcseké­lyebb alakváltozásánál lepattogzik s így a rozsda ellen való védelem illuzóriussá válik; ezenkívül a chloridtartalmú horganysókkal létrehozott lecsapódások atmoszférikus hatá­sok alatt is gyorsan romlanak. Korábbi szabadalmakból vett azon adat, hogy valamely aluminium-sónak, illetőleg valamely fémes magnesiummal telített alu­minium-szulfát-oldatnak az elektrolitos hor­gany-fürdőbe való adása folytán horgany­aluminium-ötvüzet válnék ki (pl. a 47457. számú német szabadalom), nem felel meg a valóságnak, mert az ilyen lecsapódások­ban a leggondosabb vizsgálattal sem leket az alumínium nyomát sem megtalálni és mind a mai napig sem sikerült az aluminium­sót valamely vizes oldatából elektromos áram­mal a katódán, sem mint tiszta alumíniumot, sem mint horgannyal, ónnal vagy más fém­mel való ötvözetet lecsapatni. Az alumínium tehát a horganyfürdőben csak mint elek­tromos vezető só szerepelhet, oly czélból, hogy az elektrolitnak tetemes ellenállását, ha nem is megszüntesse, de legalább csök­kentse ; az alumínium azonban nem csapódik le. Az alumínium, melyet az elektrolithoz rendszerint kénsavas timföld alakjában adunk, ezenkívül tisztátalanságokat is tartalmaz, melyek az elektrolízist zavarják és a foly­tonos üzemet megnehezítik. Azon más ere­detű eljárás továbbá, hogy a horgany oldat­hoz porózus agyagczellák fölhasználásával oldható higany- vagy magnesium-sókat kell adni, csakis kísérleti fürdőkhöz használható ; a vashorganyozó iparnál azonban tömeges előállításról van szó s egy olyan agyagczella, mely az 1000—2000 mm2 nagyságú anódákat magába foglalná, mely méretek a horganyo­zásnál a legszokásosabbak, nehezen állítható elő. Ezenfelül az agyagczella pórusainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom