29921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav előállítására

Megjelent li>04. évi április lió 27-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29921. szám. IV/h/l. OSZTÁLY Eljárás szénsav előállítására. G. A. SCHÜTZ GÉPGYÁRI CZÉG WURZEN I/S.-BEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 15-ike. Szénsavnak a koksz-eljárás szerint való előállításánál általánosan a következő eljárást használták. A koksztüzelés égési termékei mosás után lúggal öntözött elnyelető toronyba vezettetnek, melyben a lúg a tűzgázok szénsavát vegyileg leköti; ezután az égési termékek a szabadba mennek. Az elnyelető toronyban telített lúg ezután a koksztüzelés által hevített gőzkazánba jut, ahol a szénsav kihajtatik, úgy, hogy a lúg az elnyelető toronyban az égési termékekből való új szénsavnak a fölvételére válik alkalmassá. Hogy a meleg és a szénsav-gőzkeverék feszültségét jól kihasználhassuk, ezen keveréket gőzgépekhez való munkára használtuk, minthogy szénsav előállításánál szivattyúk stb. hajtásánál motorikus erőre is van szükségünk. Ezáltal azonban a szénsavba a gőzhengernek és tolattyírnak olajjal való kenése által olajos piszok jutott. Minthogy a motorikus erő szükséges, tiszta vízzel telt, de kokszszal tüzelt gőzkazánt alkalmaztak, melynek gőze a gőzgép hajtására használtatik, míg a koksztüzelés égési termékei úgy, mint előbb, egy elnyelető toionyba jutnak, hol belőlük lúgöntözés által a szénsav elvonatik. Az ilykép telített lúg a szénsav kiválasztása czéljából egy másik tetszőleges tüzeléssel ellátott kazánba vezettetik. Minthogy azonban az ily üzemeknél szükséges gőzgépek mindig kisméretűek, tehát kondenzácziós gépek nem jönnek alkalmazásba, a lúg azonkívül vízgőz folytonos elvesztése által mindig töményebbé lesz és hígítására épúgy, mint a gőzkazán táplálására csak tiszta vizet szabad használni, ily berendezéseknél, ha a kazánkőlerakódás hátrányait el akarják kerülni, a szükséges víz beszerzése nagy nehézségekbe ütközik. Minthogy a desztillált víz drága és víztisz tító berendezések kis gőzgépüzemnél nem gazdaságosak és gondos kezelést igényelnek, inkább a kazánkőképződés hátrányait tűrték és kútvizet használtak. Épúgy a lúgot kútvízzel hígították. A víz vesztesége a lúgban azonban tetemes, ha meggondoljuk, hogy a hideg tűzgázok az elnyeletőtornyon áthaladva a lúgnak megfelelő magasabb hőfokot vesznek föl, ennek folytán nedvességgel, mely természetesen a lúgtól vonatik el, erősen telíttetnek és ezen nedvességet a kiömlési csövön magukkal rántják. Jelen találmány czélja tiszta kondensj víznek úgy a kazán táplálására, mint a lúg hígítására való önműködő beszerzése magából a berendezésből és pedig oly módon,