29921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav előállítására

— 2 hogy a hideg tűzgázok előbb egy telítő toronyban melegíttetnek, úgy, hogy a lúgnál magasabb hőfokkal és ezen hőfoknak megfelelő nagy nedvességtartalommal jutnak az elnyelő toronyba és ott lehűtésük folytán nedvességtartalmuk egy részét a lúgnak adják át, mely a szénsavnak később történő lehűtése alkalmával mint condensvíz visszanyeretik és a gőzgép fáradt gőzéből nyert kondensvízzel együtt úgy a lúg összes vízveszteségének fedezésére, mint a gőzkazán által szükségelt tápvíz szállítására szolgál. Hogy azonban a kondensvíznek és ennek folytán a lúgnak a gőzgép kenőolaja által való bepiszkítását megakadályozzuk, a gőzgép kenését lúggal eszközöljük. Ezáltal a kondensált fáradt gőz eliszapodását elkerüljük, mert a lúg a kipuffogó vezeték kondensedényében magától kiválik és így csak tiszta gőz kondensálódik. Másrészt ily módon a a kazántápvízhez szükséges drága olajtisztító készüléket is megtakaríthatjuk és a tisztítás közben származó hőveszteségeket is elkerüljük. A mellékelt rajzban egy ily berendezés van sematikusan föltüntetve; az (a) gőzkazánban. melyet kokszcűzelés hevít és mely tiszta vizet tartalmaz, gőzt fejlesztünk, mely a közönséges kipuffogó gőzzel dolgozó (b) gép hajtására való. A tűzgázok a (c) toronyban megtisztíttatnak és megmosatnak és azután a (d) szivattyú segítségével az (e) telítő toronyba nyomatnak. Mindkét torony koksszal van megtöltve, melyre fölülről víz csergedez. A koksznak főczélja, hogy a tűzgázok és a víz nagy fölületen érintkezzék. A (c) tisztító toronyban a gázok közönséges hőfokú kútvízzel mosatnak, míg a telítő toronyban meleg víz, mely a szénsav későbbi hűtése alkalmával a berendésből nyeretik5 alkalmaztatik. A telítő torony czélja, a tűzgázokat nedvességgel ellátni, melyet azok az elnyelető toronyban a lúgnak adnak át és így azt hígítják. Azáltal, hogy a telítő toronyba jutó hideg gázok, melyek hőfokuknak megfelelő egészen határozott nedvességtartalommal bírnak, a meleg víz elé vezettetnek, előmelegíttetnek és a lúgnál magasabb hőfokot vesznek föl. Ennek foly| tán hőfokuk egyszerű szabályozása által alkalmasakká tehetők arra, hogy több-kevesebb vízgőzt vegyenek át, amennyi a lúg hígítására szükséges. Ezután a gázok az (f) elnyelető toronyba jutnak, mely szintén kokszdarabokkal van megtöltve, melyek azonban hideg, konczentrált lúggal öntöztetnek. A lúg a tőzgázokban levő szénsavat elnyeli és a benne levő nedvességet lecsapja, úgy hogy hígabb lesz és szénsavval telíttetik ; a többi tűzgáz azután a szabadba jut. A telített lúg a (g) szivattyúval a szénsavkiűző (h) készülékbe szállíttatik, mely nincs külön tüzeléssel ellátva, mint eddig, hanem a (b) gép fáradt gőzével fűttetik. A most a lúgból kiváló szénsav és a vízgőz a vízzel telt hűtőkészülékbe vezettetnek, hol a vízgőz mint kondensvíz lecsapódik. A szénsavat ezután egy gazométerben fölfoghatjuk, míg a hűtőkészülékből meleg állapotban lefolyó hűtővíz, mint már fenn említettük, a telítő toronyban talál alkalmazást. A (h) készülékben keletkező és a hűtőkészülékben visszamaradó kondensvíz a közös (1) kondensvíztartályban gyűjtetik. Hogy ezen víz az olajtól teljesen ment legyen, a gőzhengert és a (b) gép tolattyúját lúggal kenjük, mely ezen czélra nagyon alkalmas és azonnal a henger elhagyása után egy kondensedényben leülepszik. Oly szénsavfejlesztő berendezéseknél, melyeknél a lúg külön gőzkazánban hevíttetik és a szénsav-gőzkeveréket, mielőtt a szénsavat leválasztanék, előbb motorikus czélra i hasznosítjuk, a gőzgépet szintén lúggal kenhetjük és pedig legjobban úgy, hogy a kenési helyek csővezeték útján azon gőzkazánnal vannak összekötve, mely a lúgot tartalmazza. Ily módon az (1) tartályban teljesen kazánkőmentes és tiszta vizünk van, menynyisége még nagyobb, mint a milyen a gőzkazán táplálására szükséges. A hűtőkészülékből származó víz ezért részint a fáradt gőz vezetékének veszteségét fedezi, nagy részt azonban egy átömlési csövön az (1) tartályból ismét az elny-elető készülék alsó részében levő lúgba jut, honnan a (h) ! kiűző készülékben elpárologtatás által ki-