29911. lajstromszámú szabadalom • Mótoros elektromosságszámláló egyfázisú váltakozó áramhoz

2 kettőt úgy eltolják, hogy a két mező végre egymáshoz képest 90°-kal, vagy egy negyed periódussal legyen eltolva, midőn (Io és E) fázisban vannak. Ha (Io és E) egy (9) szöggel vannak eltolódva, ezen eltolódás átszármazik az áramerősségeknek megfelelő mágneses mezőre is és a forgási nyomaték arányos marad a wattértékkel. Hogy a mellékzárlatú (FE) mező és a főáramkörű (Fi) mező közti ezen eltolódást létrehozzuk, egy kis transzformátort alkalmazunk, melynek primér tekercselése a főáramkörbe van kapcsolva, míg szekundér tekercselése az armatúrára ható tekercsek vagy elektromágnesek egyik csoportjával van összekötve. Ezen az armatúrára ható tekercsek vagy elektromágnesek másik csoportja az (E) feszültséggel bíró mellékáramkörbe van kapcsolva, mely nagy önindukczióval bír. A transzformátor úgy van berendezve, hogy a szekundér áram azon határok közt, melyek között a készülék működik, a primér árammal arányos. A transzformátor szekundér áramkörének ellenállása úgy szabályozandó, hogy ezen szekundér áramkör idő-állandója egyenlő legyen a mellékáramkör idő-állandójával, miáltal ezen föltétel LE LEt RET —

REI teljesítve van. Ez egyenletben (LE

), illetőleg (BE

)'a mellékáramkör önindukczióját. illetőleg ellenállását és (LEi) illetőleg (REr

) a transzformátor szekundér áramkörének megfelelő értékeit jelöli, mely áramkörbe a (Bi) tekercsek vagy elektromágnesek, melyek ezen áramkör egy részét képezik és az (Fi) mágneses mezőt hozzák létre,vannak bekapcsolva. A mellékelt rajz 1. ábrája vector-diagramm alakjában az itt tekintetbe jövő egyes mennyiségek szematikus képét adja. Ez ábrán föltételeztük, hogy a főáramkör (E) feszültségének és (Io) áramerősségének iránya egybeesik, közöttük a fáziseltolódás tehát null. A transzformátor (Ki) szekundéifeszültségének iránya ehhez képest 90°-nyi szöggel el van tolva és az (I) szekundéiáramerősség iránya ismét 90°-nyi szöggel tér el az (Ei) szekundér feszültséghez képest és az (Fj) mágneses mező irányával összeesik. Az ábra továbbá az (FE) mágneses mező irányát mutatja, mely fázisában majdnem 90° nyi szöggel van eltolódva az (E) feszültséghez képest, úgyszintén látható ez ábrán a (Ji és JE

) áramerősségek iránya, mely áramokat az (Fi és FE

) mágneses mezők az armatúrában indukáltak és melyek fázisukban ezen mágneses mezőkhöz képest90-nyi szöggel el vannak tolva a megfelelő (ai és «E

) eltolódási szögekkel. Amint az 1. ábrából látható, az (FE

és Fi) mágneses mezők egymáshoz képest 90° nyi szöggel el vannak tolódva, az 1, egyenlet által megadott föltétel mellett tehát nyerjük, hogy (sE

= si). Ha (Io) (E)-hez képest (?) szöggel el van tolódva, ezen eltolódás (I)-re és (Fi)-re, következőleg (Ji)-re is átszármazik. Bebizonyult, hogy ha az (aE

és ai) szög kicsiny és egymással megközelítőleg egyenlő, mely föltétel mindenkor teljesíthető, a hajtó forgató nyomaték, mely az (FE) nek a (JI)-re és az (FI)-nek a (JE

)-re való hatásainak összegéből adódik ki, nagyjából arányos marad a (cos <p)-vel, úgy hogy tehát a készülék az adott viszonyok közt valóságos wattóraszámlálót képvisel, melynek adatai nagyjából függetlenek a frequenczia, a feszültség és a fáziseltolódás ingadozásaitól, máiamennyire ez gyakorlatilag elérhető. Ehhez szükséges, hogy az (FE

és FI) mezők a fékmágnes mágneses mezőjéhez viszonyítva kicsinyek legyenek. A 2. és 3. ábrákban szematikusan, egyik kiviteli alak gyanánt, ez elvnek egy számlálóban való megvalósítása van ábrázolva. E számláló mint lényeges alkatrészt, egy (A) armatúrát tartalmaz, mely jól vezető fémből áll és melyet két (BE

, BI) tekercs vagy elektromágnes - csoport befolyásol, melyek(A)-hozszimmetrikusan vannak állítva; a (Be

) tekercsen mellékáram folyik át, mely az (E) feszültséggel arányos és ezekhez képest fázisában el van tolódva, míg a másik (BI) tekercs a (Ti) transzformátor szekundéiáramkörében foglal helyet, melynek primér áramköre szeries-kapcsolásban áll a fogyasztási áramkörrel. Egyébként valamennyi fönt-