29822. lajstromszámú szabadalom • Gőzakkumulátor fáradt gőz hasznosítására

Megjelent 1904. évi április lió t-én. ^ 29822. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Gőz akkumulátor fáradt gőz hasznosítására. RATEAU ÁGOSTON KAMILL ÖDÖN MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 28-ika. MAGY. KIR. j.I>l SZABADALMA IVATAL SZABADALMI LEI RAS A jelen találmány tárgyát gőzakkumulátor képezi, mely gőzgépeknek időnként kifúvott gőzének hasznosítását czélozza. Minthogy az összes testek közül a víz a legnagyobb kalorikus kapaczitással bír és e mellett beszerzési költségeket nem okoz, a vizet minden egyéb test kizárásával hőakkumulátor gyanánt iparkodnak fölhasználni. A víznek igen rossz hővezető képessége azonban nagyon megnehezíti annak az említett czélra való hasznosítását. Ezen hátrány beszüntetése czéljából az alkalmazott vízmennyiséget igen vékony rétegekre osztjuk föl, vagy pedig igen heves keringésbe hozzuk oly módon, hogy a hasznosítandó gőz a víznek nemcsak fölületével, hanem összes részeivel érintkezhessék. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya két foganatosítási alakban van föltüntetve. Az 1. ábra harántmetszetben és a 2. ábra hosszmetszetben az egyik foganatosítási alakot láttatja; a 3. ábra egy módosítás. Az 1. és 2. ábra szerint a vízzel majdnem megtöltött vízszintes (1) kazán belsejében a két (2) és (3) cső van elrendezve, | melyeknek harántmetszete közel félkörj alakú. Ezen csövek között, melyek a kazán \ egyik véglapjáig nyúlnak, a függélyes (4) csatornát hagyjuk szabadon, melynek szélessége a kazán átmérőjének körülbelül egy hatodát teszi ki. A tetszőleges gőzgépből kifúvott gőzt a villaszerű elágazásaival a (2 3) csövekkel közlekedő (5) csövön (2. ábra) keresztül a (2) és (3) csövekbe vezetjük. Mihelyt ezen gőz nyomása a kazán fölső részében uralkodó és a (6) nyílások (1. és 2. ábrák) fölött lévő vízoszlop által nagyobbított nyomást legyőzi, a gőz ezen nyílásokon át a függélyes (4) csatornába hatol és ebben kisebb-nagyobb buborékokra oszlik föl. Ez által az ezen csatorrában lévő vízoszlop könnyebbé válik, mint az oldalas (7 8) vízoszlopok, melyek gőzbuborékokat nem tartalmaznak; ennek következtében a víz keringésbe jön, úgy hogy a gőz folyton más vízrétegekkel érintkezik. A vízáram a (4) csatornában fölszáll és a kazán oldalain lefelé kanyarodik, a mint ezt a berajzolt nyilak szemléltetik. A gőz a vízzel érint-I kezve, részben kondenzálódik, miközben a vizet fokozatosan fölhevíti, úgy hogy a kazán nyomása kis mértékben nagyobbodik. A gőznek nem kondenzált része a kazán