29730. lajstromszámú szabadalom • Önműködő formázógép

Ezután a (80) fogantyút magunk felé húzzuk és ez által a (69) emeltyűt még jobban lenyomjuk, úgy hogy az (52) főszelep működésbe jön és a (26) főhenger a szabaddal kapcsolatba lép, minek folytán az (i) főkeret és a hozzá tartozó alkatrészek kezdetleges helyzetükbe visszatérnek. A (82) bütykös lap ekkor szintén lefelé halad olyannyira, hogy a (91 92) bütykök (8. ábra) a (78) emeltyűk orraival érintkezésbe lépnek és e mellett a (78) emeltyűk orrait kifelé, azaz körülbelül a 9. ábrabeli helyzetbe mozgatják el: oly czélból, hogy az (58 60) szelepek ismét működésbe jöjjenek és ez által a működtető folyadék a (29 30 és 31) dugattyúk alá ismét a (28) hengerbe folyik oly módon, hogy e dugattyúk emelkedésükkor az (e f g és h) mintarészeket a «homok-befogadó», illetőleg az 1. és 10. ábrabeli helyzetbe emelik, midőn a keretek a legalsó helyzetbe jutnak, a mintaalkatrészek a homok befogadására alkalmas helyzetbe jutnak. Kevéssel ezen művelet után a (102) bütykös nyúlvány a (99) görgőbe ütközik, úgy hogy a (94) emeltyű (95) súlyával együtt a 8. ábrabeli helyzetbe jut. Ha a (82) bütykös lap még mindig lefelé halad, akkor ezen (82) lap (93) bütyke a (73) karral érintkezésbe lép, úgy hogy ezen kar kifelé szoríttatik és ez által a (69) emeltyű fölfelé ha^ad, mikor is ez utóbbi az (52) szelepet részben elzárja. Ennek következtében a működtető folyadék túlnyomó kihatolása meggátoltatik és pedig oly mérvben, hogy a lefelé haladó részek legalsó helyzetükbe való jutásukkor az esetleges ütődésükben meg lesznek akadályozva. A (102) bütykös nyúlvány fölső része egy (109) karba ütközhetik (9. ábra). Ez utóbbi a (80) fogantyúval áll kapcsolatban olyképen, hogy a (109) kar elmozgásakor a (80) fogantyú és a (69) emeltyű is elmozog, minélfogva az (52) szelep elzáródik, és a működtető folyadéknak e szelepbe való hatolása meg van gátolva olyannyira, hogy ily mechanizmus működtetése a legnagyobb biztonsággal történik. Az itt ismertetett bütykös nyúlványok a beállítható (112) csavarorsókra vannak szerelve, mely csavarorsókhoz közel, a beosztással ellátott (113) lapok vannak alkalmasan megerősítve oly czélból, hogy az ismertetett részeket a kellő helyzetbe lehessen beállítani. A találmánybeli formázó gépnek homokkal való adagolására egy (120) homokadagoló szekrény szolgál, mely szekrény a (121) görgők segélyével a (122) síneken fut (2. és 6. ábra). A (120) szekrény mellső része kifelé fordított (123) lemezekkel van ellátva, mely lemezek alatt két (124) görgő van elrendezve, olyképen, hogy a (120) szekrény mozgása ezek által is megkönnyíttetik. A (120) szekrény továbbá egy (125) kamrával van ellátva, mely kamra ezen szekrény egy mellső és két oldalfala és egy (126) választófal által van kiképezve oly módon, hogy az a homok fölvétele czéljából közvetlenül a (127) tölcsér nyílása alá hozható. A (127) tölcsér mellső lapja függélyes irányban, míg a hátulsó (128) lapja lejtősen van elrendezve oly czélból, hogy a tölcsérbe rakott homok be ne rekedjen (1. ábra). A kellő mennyiségű homokkal megrakott (120) szekrény működtetésére egy (129) folyadéknyomó henger szolgál (2. és 6. ábra), mely henger (130) dugattyúja a (126) válaszfallal van összekötve. A (129) henger továbbá egy (131) be-és egy (132) elvezető csővel van ellátva (2. ábra), mely csövek egy a 8. és 9. ábrában föltüntetett (133) szelep által a működtető folyadék egy vezetékével közlekednek. A (133) szelep működtetése egy (134) fogantyú, és egy (135) emeltyű segélyével történik. Ezen itt ismertetett mechanizmus segélyével tehát a (120) homokszekrényt az úgynevezett «homok-befogadó» és «kiürítő» helyzetbe lehet hozni. A (120) homokszekrény fölső hátulsó része egy (136) födéllel van elzárva, úgy hogy a midőn e szekrény előre a formázó gépbe halad, a (136) födél közvetlenül a (127) tölcsér alá jut és a homok további beömlését meggátolja. A homoknak a (120) szekrényből való kiürítésére, illetőleg egy