29693. lajstromszámú szabadalom • Gép czigarettahüvelyek papírból készült szopókáinak előállítására és a hüvelyben való elhelyezésére

rúd útján a (36) forgattyú a (118) emelővel van összekötve, mely az (I) keretre csavarolt csapágybakba ágyazott (119) tengely körül leng. A (118) emelőt a (126) exczenterkorong hornyába fogódzó (120) csap mozgatja (16. és 4. ábra), az exczenterkorong minden fordulatánál az emelő ide-oda leng és a (34) kilincs segélyével a (33) kilincskereket és az evvel összekötött (32) csavart forgatja, A (28) dugattyú kissé lefelé mozog és egy csöpp ragasztóanyagot szorít ki, mely a szopókára jut. Hogy a (34) kilincs a kilincskerék felé szoruljon, a (35) lemezrúgó (6. ábra) van alkalmazva, mely a (36) forgaty- « t-yúra van fölcsavarva. Ha a ragasztóanyagszivattyút üzemen kívül helyezzük, a (34) kilincset fordítjuk lefelé. Mialatt a gép a szopókát a hüvelybe bedugja, ennek mindig ugyanabban a helyzetben, szétnyitva kell a szopókabedugó előtt állani, mert csakis ekkor fog a szopóka elhelyezése szabályszerűen történni. Ha a jelzett föltételt be nem tartjuk, a selejtes árú százalékaránya nő, ezenkívül az összes termelés minősége is csökken. A föladat pontos teljesítésére szolgál a 9., 10., 11, és 16. ábrán látható hüvelytartó berendezés. A (280) hüvelyt (18. ábra) a (82) bedugó a hüvelytartó (76) csövébe dugja be, mig a hüvely a záróhelyzetben levő (80) karmokkal nem érintkezik; a mint ez megtörtént, a (80) karmok szétnyílnak és (81) horgaikkal a hüvelyt a (76) cső falára szorítják, úgy hogy a hüvelyt a szopóka vissza nem tolhatja. A mint a szopóka a hüvelybe bejutott, a karmok ismét záródnak, a hüvelyt eleresztik és ez a hüvelytartóból eltávozik (17. ábra). A (80) karmok (11. és 16. ábra) egy-egy vékony lemezből állanak, melyek egyik végén egy-egy (81) horog vagy orr van kiképezve a hüvely megfogása czéljából, míg másik végén a (283) fiílecs van alkalmazva, melyre a karmot kifelé szorító tekercsrúgó hat. A lemeznek körülbelül közepén egy súrlódó görgős peczek van, mely a karmot befelé nyomja (vagy mozgatja). A (77) hüvelytartó (11. ábra) korongalakú, karimái vannak, melyek segélyével azt az (I) keretre csavaroljuk (3. ábra). Eme korong középpontjában egy csavarmenetes fúrat van, melybe a kiváltható (76) cső van becsavarva. Az egyik oldalon (10. ábra) eme korong gyűrűalakban ki van vájva és egy (78) födéllel ellátva (11., 3. és 10. ábra, mely utóbbin a (78) födél részben ki van törve, hogy az alatta levő részeket látni lehessen). Eme födél alatt, a korong vájatában mozog a hüvelytartó (84) exczenteikorongja, mely a 11. ábrán metszetben, a 16. ábrán pedig az általa működtetett kar! mokkái együtt részletrajzban látható. Ezt a (84) exczenterkorongot egy lapos gyűrű képezi, melynek belső fölületén egy sor (pl. hat) görbe csoport van kiképezve (1. 10. ábrán pontozva). Eme görbék által meghatározott fölületekre a (83) tekercsrúgók a karmok (86) görgőit állandóan rászorítják. Mikor a (84) exczenter a (85) nyíl (16. ábra) irányában forog, a karmok orrai egymáshoz közelednek, úgy hogy azok az előre tolt hüvely belsejébe fogódzanak, az exczenterkorong ellenkező irányú forgásánál a karmok a (83) rúgók hatása alatt kifelé mozognak és a hüvelyt a cső és a horgok között befogják. A korong másik oldalán (9. ábra) hat sugárirányú (79) horony van kiképezve, melyben a (80) karmok ide-oda mozognak. Eme hornyokban hosszúkás hasítékok vannak kiképezve, melyeken át a karmok (86) görgői a hüvelytartó belsejébe nyúlnak, hogy a (84) exczenter fölületeivel érintkezzenek. A (80) karmok (283) fülecsei (11. és 16. ábra) a hüvelytartó korongján kiképezett (284) mélyedésekbe nyúlnak (9. és 4. ábra), melyekben a (83) tekercsrugók foglalnak helyet. Ezek a (283) fülecaekre állandó nyomást gyakorolnak és a (80) karmokat egymástól távolítják. A (88) exczenterkorong mozgását (10., 16. ós 11. ábra) a (83) csap idézi elő, mely az exczenterkorongban van megerősítve és a födél egy hosszúkás hasítékon át nyúlik ! ki (10. ábra). Eme csapra hat a (90) for-