29689. lajstromszámú szabadalom • Varrógép

csolódik, a mikor is a (12) kulissza akként van kiképezve, hogy a (15) tengely egy fordulata közben a (6) tűrúd egy teljes löketet végezzen föl- és lefelé. A (20) hajócska a lengő (21) emeltyűkar által hordatik, mely függélyes síkban a gépkeret alsó végén elrendezett (22)' harántorsó körül forog, a mikor is ezen emeltyűkar egy áttört keret alakjában van készítve, melynek belső (23 24) fölületei között a (15) tengelyre ékelt és a 3. ábrában látható alakkal bíró (25) bütyökkorong van elrendezve, mely a hajócskának a tű mozgásaihoz képest a kellő ide-oda járó mozgást kölcsönzi. A (20) hajócska a (21) emeltyűkar fölső végén kiképezett (26) ládába van illesztve, melynek alsó, belső oldala lefelé lejt oly módon, hogy a hajócska saját súlya következtében a hátsó (1) keretlemez belső, fölső része által képezett (28) pályafölülethez illeszkedik, melynek (29) hornyába a (10) tű lefelé nyúlik. A (20) hajócska kivehetően tartatik meg a (26) ládában a rúgónyomás ellenében csúsztatható (30) határoló által, mely rendesen elzárja a ládának hátsó nyitott végét, de lenyomatása esetében a hajócska kivételét teszi lehetővé. A szövetnek szabályozható fokozatos előre mozgatására a rovátkolt (40) menesztő (4. ábra) szolgál, mely a munka-asztalka fölé nyúló (41) kar által hordatik, mely a munkaasztalka mellett a már említett (22) harántorsó körül lengő (42) emeltyűkarra van szerelve; ezen emeltyűkarnak alsó vége villa-alakúan van kiké- i pezve, hogy a (22) orsóhoz képest a lengő ' mozgáson kívül kis harántmozgást is végezhessen. A (42) emeltyűkar a (21) emeltyűkarhoz hasonló áttört keretként van kiképezve, melynek belső (43) felületével a már említett (14) korong által hordott (44) görgő működik együtt oly módon, hogy a (15) tengelynek minden 'egyes fordulata alatt a (40) menesztő az előremozgatáshoz szükséges mozgáscziklust végzi. Más szavakkal, egy öltés elvégzése után a (40) menesztő a szövethez illeszkedve, a munkaasztalkával párhuzamos mozgást nyer és e közben a szövetet előre mozgatja, ezután pedig a varró tűnek következő sülyedése közben a szövetről megemeltetik és ezután nyugalomban hagyván a szövetet visszamozgatta tik; ezután újból a szövetre szoríttatik, hogy a következő menesztéshez készen álljon. A (42) emeltyűkar a (40) menesztőnek a szövethez való szorítása czéljából a (45) rúgó által lefelé nyomatik, melynek egyik vége a gépkerethez van erősítve, másik vége pedig a (42) emeltyűkarnak (46) toldatához fekszik, melynek hossza az emeltyűkar kilengésének felel meg, a mikor is az emeltyűkarnak föl- és alámozgását a (22) orsót közrefogó villavég lehetővé teszi. Az öltéshossz szabályozása czéljából a (42) emeltyűkar kilengését a (47) csavarorsó segélyével határozhatjuk meg, mely a keret egy toldatába van csavarolva és a (48) rögzítő csavaranyával van ellátva, a mikor is ezen állító csavar az emeltyűkarnak minden egyes visszamozgásakor egy az emeltyűn elrendezett (49) toldatba ütközik. A (13) forgattyúcsap és a (44) görgő a (14) korongnak ugyanazon oldalán vannak elrendezve és a (42) emeltyűkar a (14) korong és a tűrúdnak (12) kulisszája között van elhelyezve, a mikor is az utóbbival kapcsolódó (13) forgattyúcsap oly hoszszúra van készítve, hogy a (42) emeltyűkar áttörésén keresztül a kulisszát elérhesse. A (13) forgattyúcsapot, a (44) görgőt és a hajócskát hajtó (25) bütyökkorongot hordó (15) tengelyre az (50) fogaskerék (2. ábra) van ékelve, mely a gépkerstben ágyazott (52) tengelyen ülő (51) fogaskerékkel kapcsolódik; az (52) tengely külső végén a kerületén zsinórhoronnyal ellátott (53) kézi kereket hordja, melyre az (54) fogantyú van szerelve, mely, midőn a kézi kerékáttétel útján hajtatik, a pontvonalkázottan föltüntetett állásba csappantható. Az (54) fogantyúnak a két végállásban való rögzítésére az (56) rúgó szolgál, mely a kézi kerékre van erősítve és szabad végével a fogantyúnak az (55) csap