29644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálifémnek elektrolysis útján való előállítására

- 3 — ringtetünk át. hogy a kamrát lehűtsük. Mint az első czellánál, itt is egy (N) elektromág- | nes van elrendezve; ezenkívül ha két czella { elkülönítve működik, az anyagok beadago- i iására és eltávolítására szolgáló szerkezetek vannak elrendezve. Ezen czelláuak az üzeme a következő: Az (L) kathodánál nátrium válik szabaddá és ha nedves nátriumhydrát van jelen, bizonyos mennyiségű hydrogén is, mely a czellából távozik; rendesen azonban hydrogén nem keletkezik és az egész nátriumtartalom kinyerhető, eltekintve lényegtelen veszteségektől, melyeket az elektrolyt maga vagy más nátriumsók, különösen a nátriumnak és kálimnak kettős jodidjai okoznak, melyek igen alacsony hőmérséknél olvadnak meg. A nátrium könnyen összegyűjthető az (M) kamrában és az üzem hőmérsékénél, különösen ha kausztikus szóda alkalmaztatik elektrolyt gyanánt, a kiválasztott nátrium nem igen gyúl meg. Ha azonban a nátriumkloridot vagy más magas olvadási ponttal biró elektrolytet alkalmazunk a második czellában, akkor a nátriumot mindaddig, míg kellően le nem hül, jól meg kell védeni a levegővel való érintkezéstől. Ha a czellák egymástól el vannak különítve, akkor gyűjtő tartályokat kell alkalmaznunk az ötvözet és a lefolyatott hordozó ágens rölfogására, valamint mechanikai szerkezeteket azoknak az egyik czellából a másikba való folyatására. A 3 ábrában föltüntetett fogauatosítási alaknál az (Al) és (Hl) czellák akként vannak egymás mellett elrendezve, hogy a közbenső elektródát képező anyagot a (G N) elektromágnesek automatikusan menesztik az egyik czelládól a másikba. A lecsapolás és újra való töltés ekkor fölöslegessé válik. A 4. ábra szerint a két czella egyesítve van. Ezen fogauatosítási alaknál a fölbontó (A) czella a másik czellában konczentrikusan van elrendezve és ugyanoly (D F) elektródákkal, elektrolyttel, (B Bl B2) adagoló szerkezettel és (C) elvezető csatornával van ellátva, mint az 1. ábrában föltüntetett fo ganntosítási alaknál. Az (Al) henger (A2) bevonatával együtt | nem messze az (A3) edény feneke fölött j végződik úgy, hogy az (F) nátriumólomöt-i vözet az első czellából az ezt konczentrikusan körülfogó második czellába juthat. A második czella gyűrűs alakkal bír és az első czellát körülfogván mintegy hő szigetelő gyanánt szerepel. Az anodát az első czellából jövő (F) nátriumólomötvözet képezi; a (J) elektrolyt kausztikus szodából vagy hasonló anyagból áll, míg kathodák gyanánt ' az (L) fémrudak szolgálnak. Ezen esetben egy közös (G) elektromágnes szolgál mindkét czella tartalmának örvénylésbe való hozatalára. Mint a legtöbb közbenső elektródával bíró czelláknál, újabbi egyesülések folytán és más különböző okoknál fogva az egyik czella áramteljesitménye nem egyezik meg pontosan a másik czella áramteljesítményével. A különbséget azonban azáltal kompenzálhatjuk, hogy a nagyobb áramteljesítményn3el bíró czellán átfolyó áramkör kis részét párhuzamosan kapcsoljuk vagy pedig ezen czellát időközönként rövidre zárjuk oly módon, hogy a közbenső elektróda legjobb összetételét (pl. 2%—5°/0

) biztosítsuk. Ezen czélból a rövidre záró (0) összeköttetés (1. és 2. ábrák) van elrendezve. Hasonló módon a berendezés üzembe helyezésekor a második czellát zárhatjuk rövidre, hogy a közbenső fémelektroda a a kellő mennyiségű nátriumot fölvegye; ezután a rövidzárást beszüntetjük, mire a nátrium kiválasztása kezdetét veszi. Magától értetődik, hogy a berendezés részleteiben sokféleképen módosítható anélkül. hogy ezáltal a találmány lényegét érintenők. Tudomásunk szerint már azelőtt is alkalmaztak kettős czellát és oly közbenső elektródát, mely fémből (különösen higanyból) áll és a ionok fölvételére szolgá1

, a mikor is vagy nyugalomban marad, vagy pedig mechanikusan mozgásba hozatik, mint pl. a szódagyártásnál stb; úgyszintén alkalmaztak már nátriumólomötvözeteket megolvasztott sók elektrolyziséuél, a mikor is az elkülönítést gőz. levegő vagy desztiláczió segélyé-