29644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálifémnek elektrolysis útján való előállítására
4 vei eszközölték. Tudomásunk van továbbá arról is, hogy megolvasztott elektrolytok alkalmazásával oly elektrolytikus eljárásokat is foganatosítottak már, melyeknél a fürdő az elektromos áram által teljesen vagy részben megolvasztott állapotban tartatik. A sóoldatoknak és higanyból álló közbenső elektródáknak alkalmazása azonban kizárja a gazdaságos üzemet a nagy beszerzési árak, a higanyveszteségek és különösen a komplikált és költséges berendezések következtében. Eddig a nátriumólomötvözeteknek megolvasztott sókból való előállítása sok nehézséggel járt, különösen mivel a fémet és az elektrolytet nem lehetett a kellő módon kavarni és oly heves mozgásba hozni, a mint ezt az eredmény megkövetelte. A nátriumnak ólomötvözetéből való kiválasztása nagy nehézségekkel járt és az öszszes ezen czélra eddig javaslatba hozott eljárások költségesek és komplikáltak voltak. Tudomásunk szerint eddig még nem javasolták, hogy az ötvözetet oly fürdőben alkalmazzuk anoda gyanánt, mely nem fogyasztatik a nátriumfény előállítása közben ; a jelen eljárás szerint ezt kevés energia fölhasználása mellett igen gazdaságosan eszközölhetjük igen egyszerű és tartós berendezések alkalmazásával. A nátriumkloridnak a jelen eljárás szerint való elektrolyzisénél az első ezellában a következő reakezió megy végbe: 2 Na Cl — 2 Na + Cl2 I 1 kathoda anoda A nátriumötvözetnek anoda gyanánt való alkalmazásánál a száraz kausztikus szódának elektrolyzisénél a második ezellában a következő reakezió megy végbe : 2 Na OH = 2 Na + H, 0 0 1 i kathoda anoda A víz és oxygén az ötvözetből nátriumot köt le és ennek következtében az elektrolyt nem fogy el. Ha nátriurajoditot vagy kloridot alkalmazunk a második czellánau, akkor a reakezió a következő: 2 NaJ = 2 Na + J2 L L kathoda anoda stb., a mikor is a nátriumjodid újból képződik. Kis méretek mellett az első ezella üzeméhez 8 volt, nagyobb méreteknél 5—6 volt, míg a második czellánál nátrium előállításakor 2 voltnál is kevesebb szükséges. Az áramteljesítmény mindkét ezellában kellően megválasztott körülmények mellett igen nagy (pl. 80»/0 —100»/0 ). A megolvasztott kausztikus szódának oldhatatlan anodákkal szokásos módon való elektrolyzisénél az anodánál leváló víz újból egyesül a maró szerrel és egy szekundár reakezió megy végbe a következő képlet szerint: H20 = 2H + 0 . I I kathoda anoda Az üzem közben tehát állandóan hydrogén fejlődik, mely robbanásokra ad alkalmat és nagy elektromos energiaveszteséget okoz. A találmány tárgyát képező eljárásnál a nátrium szabaddá tétele minden zavaró hatás nélkül történik és az áram mennyiségnek theoretikusan megfelelő nátriummennyiséget igen kevés veszteséggel nyerjük. Eszerint az alkálifémek előállítására eddig alkalmazott eljárásokkal szemben, melyekben előbb kausztikus alkáli állíttatik elő elektrolyzis útján, ezután ez teljes kiszárításig gőzösíttetik és végre oldhatlan anodák segélyével elektrolyzáltatilc, a jelen eljárás úgy az elektromos energia gazdaságos fölhasználásn, mint a többi műveletek gazdaságos volta által tűnik ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás alkálifémeknek (pl. nátriumnak) elektrolytikus előállítására, jellemezve azáltal, hogy az alkálifémnek egy megolvasztott ötvözetét anoda gyanánt alkalmazunk oly ezellában, mely az elektrolyt nem fogyasztatik. 2. Az I. alatt igenyelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy
