29644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálifémnek elektrolysis útján való előállítására

— 2 — ganatosíthatunk, pld. akként, hogy megakadályozzuk a nagyobb iiőmérsékü czellából jövő ötvözet által való túlhevítést. Az anodánál sem oxigén, sem másféle ion nem válik ki ós a második czellában az elektrolyt nem fogyasztatik, miáltal az üzem kedvezővé válik. Az első czellába a fölbontott nátriumkloridot szabályosan új nátriumklorid beadagolásával pótoljuk. A két czellának belső fölhevítését elektromos áram segélyével eszközöljük és a hevítést az elektródák közötti távolságnak vagy az áramnak módosításával szabályozzuk. Az első czella tűzálló béléssel látandó el, míg a második czellában csak akkor alkalmazunk ilyen tűzálló bélést, ha nagyobb hőfoknál olvadó ágenst alkalmazunk. A két czellának a nátriumólomötvözetet tartalmazó alsó része számára nikkelt alkalmazhatunk > melynek külső oldalán valamely szigetelő anyagot rendezünk el. Elegendő, ha a második czella közönséges aczél- vagy vasiist által képeztetik, különösen ha közbenső elektrolitként kausztikus szódát alkalmazunk, i A mellékelt rajzok a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezést láttatják, az 1. ábra az első czellának függélyes metszete ; a 2. ábra a második czellának függélyes metszete; a 3. ábra két egymással egyesített czellának nézete; a 4. ábra a berendezés más foganatosítási alakjának metszetét láttatja. Az elektromos (A) czella (1. ábra) a vasból készült külső (Al) hengerből áll, mely fölső részében az (A2) tűzálló anyaggal vagy hasonló anyaggal van bélelve, alsó részében pedig az (A3) szénbéléssel van ellátva, mely vékony vas- vagy nikkelréteggel van bevonva. A só beadagolására a (B) tölcsér szolgál, mely a(Bl) szeleppel bir, melytől a (B2) csatorna az (A) czellába vezet. A (C) kivezető csatorna a fejlődő gázalakú termékeknek, rendesen klórnak elvezetésére szolgál. A (D) anoda egy vagy több széntömbből áll, melyek (Dl)-nél hasítékosak, hogy nagyobb fölületet nyerjünk és hogy az ezen fölületen szabaddá váló gáz fölszabadulása megkönnyíttessék. Az (E) elektrolyt megolvasztott nátriumkloridból áll, melyhez oly anyagokat adunk, melyek, mint pl. a bárium-, stronczium- vagy káliumklorid annak olvadási pontját redukálják, de azért fölös nátriumklorid jelenlétében nem bontatnak fel; az (F) kathoda megolvasztott ólomból vagy más oly fémből illetőleg ötvözetből áll, mely mérsékelt hőfoknál megolvad és a nátriummal olvasztható, mozgékony ötvözetet alkot. Hogy a czella tartalma heves örvénylésbe hozassék. a czella alatt a (G) elektromágnest rendezzük el, mely előnyösen a (Gl) vasházban van elhelyezve, melynek falai a mágneses erővonalak számára visszavezetőként szerepelnek. Hogy a mágneses erővonalak j a czellán keresztül menjenek, az (A4) feneket nem mágneses anyagból pl. rézből készítjük. Az anoda és a kathoda alkalmas elektromos összeköttetésekkel vannak ellátva. Ezen czellában az üzem a következő : A (D) anodánál klór válik ki, mely az (E) elektrolyt föliiletén fölszabadulván, a (C) csatornán át a czellát elhagyja. A nátrium az (F) kathodára csapódik le és az ólommal ötvözetet képez, mely a (G) elektromágnes hatása folytán a czellát rendszeresen elhagyja, vagy pedig egy tartályba folyik. A 2. ábrában föltüntetett második (H) czella a (Hl) vas edényből áll, mely fölső részén a (H2) tűzálló agyagbevonattal bir, kivéve, ha kausztikus szódát alkalmazunk, a mikor a fölső résznél előnyös a vas-vagy aczélföliilet, alsó részén pedig a (H3) szénbevonattal van ellátva, mely vékony szénréteggel vau bevonva. Ezen czellának (J) elektrolytje nátriumhydrátból vagy más alkalmas nátriumsóból áll. A (K) anodát olvasztott nátriumólomötvözet vagy hasonló anyag képezi, a kathodát pedig egy vagy több nikkelből, vasból vagy más alkalmas vezetőből készült (L) rúd képezi. A czella fenekében az (M) kamra van elrendezve, mely az előállított nátrium befogadására szolgál és az (Ml) csőspirálissal van körülvéve, melyen vizet vagy gőzt ke-