29644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálifémnek elektrolysis útján való előállítására

Megjelent 1904. évi márczius lió 10-én. MAGY. KIR. HH| SZABADALMI 11VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29644. szám. Vll/i OSZTÁLY. Eljárás alkálifémeknek elektrolyzis útján való előállítására. ASHCROFT ARTHUR EDGÁR BÁNYAMÉRNÖK WESTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 október hó 8-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi alkálifémeknek, különösen nátriumnak klori­dokból való előállítására. A jelen eljárás foganatosítására előnyö­sen egy két szakaszu és közbenső elektró­dákkal bíró czellát vagy pedig két külön czellát alkalmazunk; az utóbbi esetben a nátriumból és ólomból álló vagy más ha­sonló összetételű ötvözetet az egyik czellá­ból a másik czellába mechanikai úton me­nesztjük át és a leválasztott hordozó ágenst mechanikai úton az első czellába vezetjük vissza, hogy ismételten felhasználhassuk. Nátrium előállításánál az eljárást a kö­vetkező berendezésben foganatosítjuk. Az első czella elektrolytként megolvasztott nát­riumkloridot tartalmaz és anodája szénből vagy részben szénből és részben ólomból áll. A kathoda megolvasztott ólomból vagy már mérsékelt hőfoknál megolvadó és a nátriummal olvasztható és folyós ötvözetet képező fémből áll. A második czella elek­trolytként előnyösen nátriumhydrátot vagy más alkalmas ágenst, pl. nátriumkloridot, bromidot, jodidot vagy más sókat, illetve kis hőfoknál megolvadó sókeveréket, pl. nátriumnak, báriumnak, kálcziumnak, stron­cziumnak, káliumnak kloridjait vagy jodidjait tartalmazza. Ezen czellának kathodája nik­kelből vagy vasból áll, anodáját pedig az első czellából átfolyó megolvasztott ötvözet képezi. Mindegyik czella tartalmát előnyösen egy elektromágnes vagy más alkalmas szer­kezet segélyével erős örvénylésbe hozzuk és a közös elektródát képező anyagot alkalmas csatornákon át az egyik czellából a másikba keringtetjük. Az ily berendezésnél az üzem a követ­kező : Az első czella anodájánál klór válik ki, mely az elektrolyt fölületén fölszabadúl és a berendezésből távozik. A kathodánál nát­rium válik ki, mely a keringő ólommal öt­vözetet alkot és mint ilyen a második czel­lába jut, a hol az anodát képezi. A második czella kathodájáuál nátrium válik ki és ha nedves nátriumhydrát van jelen hydrogén is keletkezik, mely eltávozik. A nátrium gyor­san összegyűl és az üzem hőfokánál, ha kausztikus szóda van közös elektrolyt gya­nánt alkalmazva, nem igen gyúl meg; ha azonban nátriumklorid vagy más nagy hő­foknál megolvadó ágenst alkalmazunk, akkor a nátriumot a levegővel való érintkezéstől mindaddig meg kell óvni, míg elegendően le nem hűl A második czella hőfoka, ha kausztikus szódát alkalmazunk, igen ponto­san szabályozandó, a mit sokféleképpen fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom