29602. lajstromszámú szabadalom • Önműködő, oldalról kikapcsolható központi kapcsolás vasúti járművekhez

- 2 -alkalmazott kapcsolás fölülnézete, részben vízszintes metszete, melynél a kapcsolás egyúttal ütköző gyanánt is szerepel. Mint az a rajzokból kitűnik, az (a) vonórúd — vagy az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a vonó- és ütközőszerkezet rúdjának — végén egy (a2) villa van kiképezve, melybe a vízszintes (b) csap körül forgató ható függélyes (c) fül van ágyazva. Ennek függélyes (cl) toldatára hat a kis (c2) segédütköző, úgy hogy a (c) fül és az ezen fölszerelt részek állandóan vízszintes helyzetben vannak. Ez a függélyes fül a vízszintes (c3) füllel egy darabból van kovácsolva, melybe a (b2) csap körül a kapcsolásnak két egymással derékszöget képező fejének egyesítéséből származó és a (d) villában végződő öntvénydarab van ágyazva. Az anyafejet ennek az öntvénydarabnak egy hengeres (dl) része képezi, melyben egy ugyancsak hengeres fúrat van kiképezve. Eme fúrat feneke kúpos, a hengeres (dl) rész falában pedig a kúpos fenék előtt két vízszintes vezeték van kiképezve, melyek az (el) rúgok nyomása alatt álló (e) pofák vagy reteszek vezetésére szolgálnak. Ezek az (e) pofák vagy reteszek az (el) rugók hatása alatt egymás felé szorulnak és a (dl) rész furatát megszűkítik, azonban az anyafejbe behatoló orsófej nyomása alatt annyira visszaf elé mozoghatnak, hogy a fúrat egész belsőségét szabaddá teszik. Hogy a behatoló orsófej a reteszeket vagy pofákat könnyebben visszaszoríthassa, ezek mellső felülete az 1., 3. és 5. ábrán látható módon lejtős fölület gyanánt van kiképezve. Az (©) reteszek vagy pofák további vezetését a (dl) toldatra húzott és ott csavarok és az anyafej (fl) vezetőtölcsére által biztosított (f) gyűrű fúrataiban mozgó, csapszerű (e2) toldatok biztosítják, mely gyűrű az (e) reteszek vagy pofák vezetékeit is pormentesen zárja el. A gyűrű fölső részén két oldalt kiképezett (f2) toldatokba egy-egy (g) kar van az anyafejre merőleges síkban forgathatóan ágyazva, mely két kar az anyafejet a 3. és 4. ábrán látható módon körül fogja és alsó végén egy jobb- és balmenetű (h) csavar útján van egymással összekötve. Ebből a czélból mindegyik kar alsó vége egy-egy forgathatóan ágyazott (gl) csavarházat visel. A (g) karok megfelelő fúratain az (e) pofák csapalakú (e2) toldatai mennek át, melyek az (e3) fejeikkel a (g) karok külső fölülebére fekszenek (lásd a 3. és 4. ábrát is) és így mikor a karok a (h) csavar forgatása következtében kifelé mozognak, ugyancsak kifelé tolódnak el, azonban akkor, mikor a karok a belső állásukban vannak, a karoktól függetlenül mozdulhatnak el kifelé. A (g) karok külső állását (1. a 3. ábra baloldalát) a (hl) ütközők, azok belső állását (lásd a 3. ábra jobboldalát) a (h2) ütközők határolják. A karok külső állásánál az (e) pofák az anyafej fúratát egyáltalában nem szűkítik meg, a belső állásnál azonban eme fúratba belépnek és az orsófej által kifejtett nyomás hatása alatt az (el) rugók hatása ellen eltolódnak. A (g) karok beállítására egy hosszú csavarkulcs szolgál, melyet a kocsi oldala felől húzunk föl a (h) csavar egyik vagy másik, négy- vagy hatszögletes végére és melyet ezután forgásnak indítunk. Hogy a kulcs fölhúzását megkönnyítsük, a kocsin az ütközőtokokon megfelelő vezetőhorgok vannak fölszerelve. Annak megfelelően, a mint a (g) karok a belső vagy külső helyzetben vannak, az anyafej az ebbe behatoló orsófejet megfogja, illetve nem fogja meg és az egymásba futó kocsik összekapcsolódnak, illetve nem kapcsolódnak össze. A kapcsolás szétkapcsolása akként történik, hogy a (g) karokat a szélső állásukba állítjuk. A (d) rész (d2) toldatán van az orsófej fölszerelve és pedig vagy úgy, mint az 1—3. ábrán, a húzásra igénybe vehető és (j jl) ragókkal fölszerelt (i il) teleszkopcső közvetítésével, vagy pedig az 5. ábra szerint közvetlenül és oly módon, hogy a (k) orsófej eme toldatba be van csavarva. Az első esetben a rugók és a teleszkóp-