29579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsavak előállítására zsírsavészterekből

Megjelent 1904. évi márczius Itó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. 111VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29579. szám. I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás zsírsavak előállítására zsírsaveszterekből. VEREINIGTE CHEMISCHE WERKE A. G. CZÉG CHARL0TTENBURGBAN Bejelentsenek napja 1902 október hó 25-ike. Elsőbbsége 1902 április hó 21 -töl kezdődik. A zsírt megbontó fermentumok jelenlétét olajtartalmú növényi magvakban Green (Proceedings of the Royal Society 20. September 1890. Green-Windiseh «Die Enzyme» Berlin, 1901. 230. 1.) és Sigmund (Monatshefte für Chemie 1890., 268. 1. és Sitzungsberichte der Wiener Akademie der Wissenschaften 1891. julius 1.) a növényélettani kérdések tanulmányozására irányuló tudományos buvárlataiknál figyelték meg. Ezen búvárok olajtartalmú magvaknak vízzel való szétdörzsölésénéi savnak fokozatos föllépését állapították meg, a mit ők arra vezettek vissza, hogy a magban jelenlevő fermentum az ugyancsak a magban levő neutrális zsírt részben szabad zsírsavra és gliczerinre bontja-Egyúttal azt állítják, hogy a fermentum csekély mennyiségű alkáliák vagy savak jelenléte folytán hatástalanná válik. A Green és Sigmund által betartott munkaföltételek mellett, mint a szerzők maguk is kiemelik, a bomlás mindig csak bizonyos mérsékelt fokig mehet, úgy hogy az általuk ismertetett munkaföltételek betartásával a zsírsaveszter megbontásának technikai keresztülvitele nem lehetséges. Már most azt találtuk, hogy a zsíroknak szétbontása sok növényben, különösen az euforbiafélékben, legkivált a riczinusfajokban található fermentum ok segítségével technikailag tökéletes módon lehetséges, ha a Green ós Sigmund közölte megfigyelésekkel ellentétben a fermentumok hatása nem neutrális, hauem savanyú oldatban folyik le. Ez által az esztereknek majdnem quantitativ megbontásán kívül még a következő irányban is jobb eredményeket érünk el. Savanyú oldatban főkép a fontosabb magasabb zsírsaveszterek támadtatnak meg, míg a Green és Sigmund által megadott munkaföltételeknél csak a technikailag alacsonyabb zsírsavaknak eszterei bontatnak meg részlegesen. Az említett megfigyeléseknek fölhasználása a zsírsaveszterek technikai megbontására akképen foganatosítható, hogy a növényi fermentumok hatása a megbontandó zsírra valamely már kezdettől fogva hozzáadott savmennyiségnek, pl. kénsavnak jelenlétében történik. A legelőnyösebben betartandó föltételek a következők: 1. Nem túlságosan magas, kb. 14—40° C. hőmérséklet betartása. 2. Csekély mennyiségű savnak jelenléte hígított állapotban. Különösen l

/io normál töménységű kénsav és sósav mutatkozott alkalmasnak, de organikus savak is használhatók. Ezeket