29569. lajstromszámú szabadalom • Berendezés varrógép öltésszerű kötéssel bíró szövetek előállítására
ket, például az egyes csoportok első tűit egyidejűleg engedjük működni, ezután az egyes csoportok második tűit stb. hozzuk működésbe, vagy pedig a tűk működtetésénél más sorrendet követünk. Hogy ez lehetséges legyen, a (c) tűkarok (6. ábra) nincsenek a (d) tengelyre fölékelve, hanem (e) peczkek közvetítésével vannak evvel összekötve, melyek a (d) tengelyen vannak fölerősítve és a (g) exczenterekből kiálló, különböző hosszúságú (f) peczkekkel működnek együtt (7. ábra). A (d) tengely, mint az a 6. ábrán látható, hosszanti irányban eltolható és akként állítható be, hogy az csakis a leghosszabb (f) peczkekkel ellátott tűkarokat, vagy a rövidebb peczkekkel fölszerelt tűkarokat is, vagy végül az összes tűkarokat mozgásnak indítsa. A vetülékfonalak tömöríthetők, például oly módon, hogy a tűk csúcsát a szövet mozgásirányába eső oldalán lerézsüljük, minek következtében a tű lefelé mozgásánál az utolsó vetülékfonalat az előzőkhöz nyomja. A tömörítést azonban tűhengerek, fésűk vagy más, a szövőszék bordáit helyettesítő tagok is végezhetik. A vetülékfonalak sűrűsége egyébként attól függ, hogy a kész szövet mekkora elmozdulást végez, mely elmozdulást ép úgy, mint a szövőszékeknél, kilincs és kilincskerék idézheti elő, de melyet másként is létesít- ] hetünk, például akként, mint a varrógépeknél a szöveteltoló segélyévei, A mintakötés akként is létesíthető, hogy az egyik tűsort a hozzátartozó vetélősor- j hoz, vagy a vetélősort a hozzátartozó tűsorhoz viszonyítva, akként toljuk el, hogy a fölső fonalak más alsó fonalakkal jöjjenek kötésbe. Ebből a czélból — mint az a 2. és 3. ábrán látható — a vetélők mozgatórészeit akként kell berendezni, hogy az eltolatásuk után is fönnálljon a mozgást átvivő kapcsolat. Ebből a czélból a rajzon a vetélősor (s) haj tókerekei dobok gyanánt vannak kiképezve, a (t) tengely pedig eltolható. Ha ebben az esetben a vetü-1-ékfonalakat elhagyjuk, csipkeszerű szöveteket kapunk. A mintakötés létesítésére a következő módszerek szolgálnak: oly láncz- és vetülékfonalak alkalmazása, melyek anyaga, vastagsága, szine, fénye vagy fölszinhatása különböző; több vetülékfonal alkalmazása, melyek egy helyen több, más helyen kevesebb lánczfonal alatt fekszenek; a vetélőknek és a tűknek viszonylagos eltolódása;a vetülékfonalnak időszakos vagy folytonos elhagyása; különböző öltésnemek használata; fantaziefonalak alkalmazása vetülék gyanánt; a fonalak laza kötése, hogy ily módon hurkok képződjenek; eme hurkok fölvágása, hogy bársony- vagy plüssbolyhok képződjenek; egyes tűcsoportoknakoly működtetése, hogy ezek két, három vagy több vetülékfonal fölé fogódzzanak, miáltal több nyüstös szövetekhez hasonló hatású szövetek létesülnek és mikor a tűk, illetve tűrudak működtetésére egy Jacquard- vagy más hasonló mechanizmus szolgál, a vetülékfonalnak a tűsorok közé, a szállítási irányra merőleges irányban történő bevezetése. Ha a vetülékfonal nem nyúlik végigaz egész tűsorra, hanem ha több vetülékfonalat alkalmazunk, melyek mindegyike csak a tűsor egy bizonyos része alatt nyúlik el, a berendezés segélyével szalagokat vagy csíkokat állíthatunk elő. Többszörös szövetek a vetülékfonalak ; többszörös átvarrásával állíthatók elő. A vetülékfonalak bevezetése különböző módon végezhető. Lehet — ép úgy, mint a közönséges szövőszékeknél — vetélőt is j használni, de lehet a bevezetést más tetszőleges módon is végezni, minthogy itt a lánczfonalak zárt szádot sohasem képeznek. Minthogy a varrógép mozgássebessége jóval nagyobb, mint valamely szövőszéké, a vetülékfonalat előzetesen kell oly hoszszúságban kifeszíteni, mely az előállítandó szövet szélességével egyezik meg. Ezt a kifeszített fonalat alkalmas berendezés viszi a tűsorokhoz. Minthogy a leírt berendezésnél a fonalat fölcsévézni nem kell, az jóval hosszabb lehet, mint például a szövőszéknél. A rajzon ez a berendezés oly módon van föltüntetve, hogy egy végtelen