29569. lajstromszámú szabadalom • Berendezés varrógép öltésszerű kötéssel bíró szövetek előállítására

- 3 -fonalat alkalmazhassunk. Ezt egy magában véve ismert, csavarvonalalakú vezetőhasí­tékkal ellátott (h) dob (1. ábra) rakja kígyóvonalban egy peczkes dob peczkeire, mely több (i) peczkes korong által is helyettesíthető — úgy mint az a 2. ábrán fölülnézetben látható. Eme peczkes dobról egy ugyancsak peczkekkel vagy tövisekkel ellátott (k) szállító szedi le a fonalat, me­lyet azután a tűsor alá vezet. A kész szö­vet az (1) és (m) dobokra tekercselődik föl. A 8. ábra a szövet képezését nagymér­tékben nagyított léptékben, nevezetesen kettős tűzőöltések esetére tűnteti föl. A kitűzött czélt bármely varrógépöltés által létesített kötéssel, tehát oly kötés­sel is elérhetjük, melynél az öltés csak egy fonál, például csak fölső fonal haszná­latával létesül. A kettős tűzőöltés által létesített kötés a közönséges vászonkötésnél annyiban elő­nyösebb, hogy a szövet tartósabb, a vetü­lék pedig a lánczfonalak által képezett czérnaszerű fonal egyes szemeiben foglal helyet, úgy hogy a fonalak egymáshoz vi­szonyítva, akkor sem tolódhatnak el, ha a szövet ritka. Kettős tűzőöltés alkalmazása esetében figyelembe veendő az a körül­mény, hogy a szövet kidomborodik, ha a különböző lánczfonalaknál az alsó és fölső fonal ugyanazon irányban tekercselődik egymásra. Ezt a hátrányt elkerüljük, ha a 3. ábra szerint az (a) tűk és az (n) veté­lők viszonylagos helyzetét akként választ­juk meg, hogy a tűk fölváltva, a vetélők jobb-, illetve baloldalán legyenek, minek következtében a lánczfonalak sodrásának iránya is különböző fog lenni. Hogy az egyes tűk lehetőleg közel fe­küldjenek egymáshoz, czélszerű, ha a hurok­fogókat nem egyenként, hanem együttesen hajtjuk, mint ciZ cl 3. 6 S 4. ábrán látható. Az (o) csőszelet egyik hosszanti élén a (p) horgok vannak kiképezve, melyek alakja az ismert Reimann-féle megfogókéval egye­zik meg. Ebben az (o) csőszeletben feksze­nek az egyes (n) csévetokok, melyek hely­zetét a (q) hornyok, továbbá rugók vagy más alkalmas tagok biztosítják. Az (o) cső- ' szelet forgathatóan van ágyazva és alkal­mas tagok útján indítható ide-oda forgás­nak. Az (n) csévetokok forgását az ismert módon ütközők gátolják meg. A (p) meg­fogó horgok ép úgy húzzák a fonalhurkot a csévetokok fölé, mint az ismert Reimann­féle megfogok. Hogy az (n) csévetokokat az (o) csősze­let kerületüknek felénél hosszabb részén körülvehesse, a nélkül, hogy ennek követ­keztében azok elhelyezése és kiemelése ne­hézségekbe ütköznék, az (o) csőszelet a horgokkal szemben fekvő szélén egy (r) csuklós csappanóval vagy több ily csappa­nóval van ellátva, melyeket kinyitni lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés varrógépöltésszerű kötéssel bíró szövetek előállítására, az által jel­lemezve, hogy több, egyidejűleg működ­tetett varrógépmechanizmus van egy­más mellett elhelyezve, melyeknél a szál­lítószerkezet a varrandó szövet helyett egyes, a szállítás irányára merőleges irányban fekvő fonalakat vezet a tűk alá. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy ki­viteli alakja, az által jellemezve, hogy több, egymás mögött fekvő és egymás­sal szemben eltolt, tűkből alkotott tű­sor van alkalmazva. 3. Az 1. alatt védett berendezés egy ki­viteli alakja, az által jellemezve, hogy egy és ugyanazon tűsor tűi oly módon vannak egyes csoportokba osztva, hogy az egyes csoportok azonos tűi egyidejű­leg, a csoportot alkotó tűk pedig föl­váltva dolgozzanak, oly czélból, hogy a lánczfonalak különböző helyzete a szö­vet mintakötését idézze elő. 4. Az 1. alatt védett berendezés egy ki­viteli alakja arra az esetre, melyben a tűfonalakon kívül alsó fonalak is lelnek alkalmazást, az által jellemezve, hogy a tű- és vetélősor egymáshoz viszonyítva eltolható, oly czélból, hogy a fölső fo­nalakat fölváltva, más alsó fonalakkal hozhassuk kapcsolatba a mintakötés lé­tesítése czéljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom