29556. lajstromszámú szabadalom • Robbanó mótor a töltésnek közel állandó nyomásnál való elégetésével

_ 4 — nás nyomása 39 atm. nyomású kompresszió mellett körülbelül 235 atm. nyomásra emelkednék és az (ABCDA) diagrammot szolgáltatná. Ha azonban a munkahengert oly engedő fallal vagy dugattyúval látjuk el, melynek átmérője egyenlő a munkadugatytyú átmérőjével és mögötte a komprimált levegő nyomása egyenlő a maximális kompressziónyomással. akkor a meggyújtás pillanatában a nyomásnak csak (B)-től (E)-ig kell növekednie, hogy az engedő dugattyúra a kellő nyomó hatást gyakorolhassa. Ezen engedő dngattyú ekkor (H)-tól (I)-ig mozog vissza, miközben a légpárna nyomása (M)-től (N)-ig emelkedik, a mi egyenlő a (K)-tól (J)-ig történő nyomásemelkedéssel, a mikor is az engedő dugattyú az (IJ) vonalnál nyugalomba jön. Tételezzük föl, hogy ezen pillanatban a munkadugattyú még a holt pontban van. Az engedő dugattyú és légpárna eszerint a (HIJK) fölület által képviselt munkát veszi föl. Úgy a munkadugattyú, mint az engedő dugattyú ekkor előre kezdenek mozogni addig, a míg az előbbi az (F) pontba nem érkezik, mely pillanatban az engedő dugattyú (H)-ba érkezik, a mikor is a nyomás mögötte és előtte egyenlő lesz. Az (F) pontnál az adiabatikus expanzió veszi kezdetét, a mikor is az (ABEFGDA) diagramm a kifejtett munkát jelöli. Minthogy az égés kezdetén a nyomás (E)-ig emelkedett, a folytatólagos égés tényleg állandó nyomás mellett megy végbe. A nyomásnak (B)-től (E)-ig való emelkedését igen kicsinyre szabhatjuk azáltal, hogy a légpárna tömegét nagyobbítjuk, az engedő dugattyú súlyát pedig csökkentjük, pl. ha ezen engedő dugattyút alumíniumból készítjük, minek következtében az (EF) vonal majdnem vízszintes lesz. Az engedő dugattyú átmérőjének a munkadugattyú átmérőjéhez viszonyított nagyobbítása által az előbbi löketét megfelelően csökkenthetjük. A 4. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a légpárnának komprimált levegője önműködően pótoltatik. A fődugattyú legkülső állásánál (6) végével a (7) cső elé kerül, melyen keresztül a (8) tér levegővel tölthető meg. A töltés égése közben a dugattyúnak (10) része a fődugatytyúba tolatik és ezáltal a (8) térben lévő levegő a (11) gyűrűszelep alatt a (9) térbe hajtatik. Midőn a (10) rész a fődugattyúból ismét kihuzatik, a levegő a (9) térből a (12 és 13) szelepeken (melyek példaképpen különböző módon szerelve vannak föltüntetve) keresztül az engedő dugattyúrésznek (14) terébe kerül; (15)-nél egy megterhelt szelep van föltüntetve, mely- a fölös levegőt kiereszti, midőn a (14) térben lévő levegő a (10) dugattyúrésznek befelé való mozgásánál kelleténél erősebben komprimáltatik. Ezen esetben a sűrített levegő bevezetésére szolgáló (16) cső fölösleges; a fölös levegőt azonban a (16) csövön keresztül egy külön tartályba is lehetne fölfogni, mely esetben a (15) szelepet ezen csőben rendezzük el. Ily módon a mótor elindítására és víznek kompresszió közben való bevezetésére szolgáló sűrített levegőt automatikusan lehet összegyűjteni. Az 5 — 11. ábrák oly gázmotort láttatnak, melynél a munkahenger födelében egy segéddugattyú van elrendezve, mely egyszersmind a légpárna fontartásához szükségelt levegőt komprimáló szivattyú gyanánt szolgál. Az 5. ábrában a (17) engedő dugattyú, melynek légpárnája a (19) térben tartatik fönn, nyugalmi állásban van föltüntetve. Ezen dugattyú egyik végén a galvanizált asbestből, bőrből vagy más lágy anyagból álló (17a) tömítés van elrendezve; másik (17b) vége egyszersmind ütköző gyanánt szolgál. Az utóbbi dugattyúvég és a (18) fészek között lévő tér a (23) nyomó szeleppel és a (24) szívó szeleppel (11. ábra) van összekötve. A (23) nyomó szeleptől egy cső a sűrített levegőt tartalmazó tartályhoz vezet, melynek nyomása nagyobb a (19) tér nyomásánál. Az engedő dugattyú mögött lévő (19) tér a (29) cső (5. ábra) segélyével ezen légtartállyal vau összekötve, a mikor is a (20) csőben egy redukáló szelep van elrendezve, mely a (19) térben bizonyos állandó nyomást tart fönn, midőn az engedő dugaty-