29556. lajstromszámú szabadalom • Robbanó mótor a töltésnek közel állandó nyomásnál való elégetésével

- 3 -foganatosítási alakját láttatja, melynél az engedő falat egy a munkahenger födelében elrendezett segéddugattyú képezi. A 6. ábra metszet az 5. ábrának a—b vonala szerint. A 7. ábra metszet az 5. ábrának e—f vonala szerint. A 8. ábra metszet az 5. ábrának c—d vonala szerint. A 9. ábra metszet az 5. ábrának i—k vonala szerint. A 10. ábra a vezénymű nézete. A 11. ábra metszet az 5. ábrának g—h vonala szerint. A mint az 1. ábrából látható, az (1) munkadugattyúba az (la) rész csusztathatóan van beillesztve. A dugattyúnak belső tere a (2) csövön keresztül (mely csuklós vagy teleszkopikus összekötő szerkezet segélyével egy légtartállyal van összekötve) komprimált levegővel oly nyomásig van megtöltve, mely elegendő arra, hogy a dugattyú hátsó része az éghető töltés kompressziójának végéig (6a) határolójával a dugattyú (6a) határolójához nyomva tartassék; a töltés a (26) munkahengernek (25) részében foglaltatik. Az égés kezdetén a dugattyú (la) része a dugattyúban befelé nyomatik, úgy, hogy az égési gázoknak gyors expansiója következtében a (25) robbanási térben túlságos nyomásnövekedés nem áll be. Az (la) rész befelé mozgása az (1) du- I gattyú nyugalomban maradása mellett addig tart, míg az (la) rész előtti légpárna nyomása komprimálás következtében egyenlővé nem válik a robbanási térben uralkodó redukált nyomással. A komprimált légpárna az (1) dugattyúrészre hatván, expanzió közben azt előre tolja a munkalöket alatt, miközben egyidejűleg az (la) rész a (25) térben lévő expandáló égési gázok hatása alatt lassabban mozog kifelé a hengerben addig, míg (fia) határolója az (1) dugattyúrész (7a) határolójához nem ér, mire a j munkadugattyú az (la) részt a munkalöket j végéig magával meneszti. A 2. ábrában oly foganatosítási alak van föltiintetve, melynél a munkahenger födele ( engedő fal gyanánt van kiképezve. A (8) segéddugattyú mögött lévő (27) tér szintén komprimált levegővel van töltve, melynek nyomása a (3) dugattyút az ábrában látható mellső állásában a (28) térben lévő éghető keverék kompressziójának végéig tartja meg. Az égés kezdetén a (3) dugatytyú hátra felé mozgattatik és a (28) tér térfogatát az égési gázok nagyobbodó térfogatával arányosan növelvén, az égés egész tartama alatt közel állandó nyomás tart fönn. A (29) munkadugattyú az expandáló égési gázok hatása alatt előre mozogván, a (3) dugattyú a mögötte lévő (27) térben foglalt légpárna hatása alatt szintén előre mozog addig, míg mellső vége, mely előnyösen szelepalakban van kiképezve, a munkahengerben kiképezett (4) szelepfészekre nem fekszik föl. Ezen pillanatban a gázok adiabatikus expansiója veszi kezdetét, mely alatt a munkadugattyú a munkalöketet befejezi. A (3) dugattyúval összekötött kis (5) dugattyú csak ruganyos ütköző gyanánt szolgál. Ha a (3) dugattyú a föltüntetett módon szelep gyanánt van kiképezve, a légpárnát képező sűrített levegőnek veszteségei elkerültetnek; minthogy továbbá a (3) dugatytyúnak hátsó része nagyobb átmérővel bír, mint mellső fölülete, a (27) térben ezen dugattyúnak fészkéhez való szorítására megkövetelt nyomásnak aránylag kisebbnek kell lennie, mint a (28) térben a dugattyú mellső fölületére ható nyomásnak. A (27) térnek komprimált levegővel való töltésére a (9) cső szolgál. A 3. ábra az ekként szerkesztett mótor indikatordiagrammját láttatja, mely a mótor munkaeljárását szemlélteti. Ezen diagrammban a munkadugattyú sebességbefolyásolása el van hanyagolva. Petroleum- vagy benzinmotoroknál ez a gyors elégés következtében úgy sem jön tekintbe. A kompreszszió részben isothermikusan történik. A komprimált töltés a kompresszió végén oly hőfokot ér el, melynél a kompresszió közben hűtés czéljából bevezetett összes víz gőzzé alakíttatik át. Ha a mótorhenger nem volna engedő fallal ellátva, akkor a robba-