29516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízkeringés létesítésére gőzkazánoknál

dalon zárt (1) szekrény van elrendezve, a negyedik oldal pedig nyitott. A gőzgyűjtő süvegből a (b) nyílásokon kihajtott víz tehát az (1) szekrényből a nyíl irányában lefelé fog áramlani és részben a (w) fal és a (2) fiistcső között, részben pedig a (2) füstcső alatt fog átmenni és azután ismét fölfelé fog emelkedni és az (a) gőzgyűjtő süveg alá jutni. Tehát ebben az esetben sincs szükség keringési csőre. A találmány tárgya továbbá abban áll, hogy a 17250. számú törzsszabadalomban megadott iránnyal ellenkező irányban is létesítsünk vízkeringést az által, hogy a gőzgyűjtő süveg alatt egy másik süveg van elrendezve, mely a kazán belsejével egy a kazán másik végéig nyúló cső útján van összekötve, úgy hogy ha a gőzgyűjtő süvegben összegyűjtött gőz ismeretes módon a keringési csövön eltávozik és az ebben lévő vizet maga előtt hajtja, az utána következő víz nem közvetlenül a gőzgyűjtő süvegből, hanem az említett csövön át a kazán másik végétől hozzávezettetik. A (c) keringési csövön (9. és 10. ábra) az (a) gőzgyűjtő süveg van elrendezve, mely kúpos (b) nyílások útján van a (c) csővel összekötve. Az (a) süvegen belül egy fölül nyitott (d) süveg van elrendezve, mely oly magasságban fekszik, hogy az (a) süvegben lévő víz nem léphet túl a (d) süveg fölső karimáján, hanem a (d) süvegben lévő víz egy ezen süveggel összekötött és a kazán ellenkező végéhez vezető (c) csőbe áramlik. Az (a) süvegben összegyűjtött gőz tehát a (d) süveg fölső karimája fölött a hasítékszerű (b) nyílásokhoz juthat a nélkül, hogy az (a) gyűjtősüvegben lévő víz az eddig ismert módon utánáramolhatna. Ha tehát a gőz a (b) nyílásokon át a (c) csőbe kerül és az ebben lévő vizet kihajtja, akkor az utánáramlásnak a nyíl által jelzett irányban a kazán másik végéből az (e) csövön, (d) süvegen áta(c) csőbe a (b) nyílásokon át kell történnie. Ez a berendezés, daczára kissé komplikáltabb szerkezetének, bizonyos kazántypusoknál nagyon alkalmas arra, hogy alkalmatlan helyeken lecsapódásokat elkerüljünk. A rajzon ábrázolt kúpos (b) nyílások helyett természetesen más alakú nyílásokat is alkalmazhatunk, a nélkül, hogy a berendezés működésében változás állana be. Némely kazánrendszernél, például Bouilleur-féle kazánoknál, melyeknél a tüzelés a fölső kazán alatt foglal helyet, — a mint azt a 11. ábrán láthatjuk — a 9. és 10. ábrán föltüntetett (e) csövet, mely a (d) süveggel a gőzgyűjtő süveg alatt áll öszszeköttetésben, a fölső (x) kazánt az alsó (v) kazánnal összekötő legközelebbi (z) öszszekötő csőtoldattal kötjük össze, a mikor is a (c) cső szintén elhagyható, A víz ekkor az (a) közgyűjtő süvegből a (b) nyílásokon át először balra áramlik, — mivel a jobbra vezető utat egy fal elzárja — azután a gőzgyűjtő süveg, illetve a (d) süveg alatt végighaladva, a hátsó összekötő csőtoldathoz áramlik, mely a fölső (x) kazánt az alsó (v) kazánnal összeköti, mire a víz az alsó kazánon ellenkező irányban átáramolva, a (z) összekötő csőtoldaton és az ehhez közvetlenül csatlakozó (e) csövön át a (d) süvegbe, illetve az (a) gőzgyűjtő süveg alá kerül. A (d) süveg az (a) süveggel ép úgy van összekötve, mint azt a 10. ábrára vonatkozólag leírtuk. A jelen találmány végül abban is áll, hogy lángcsöves, például Cornwall-kazánokban a lángcsövek körül vízkeringést idézünk elő. Ez az által történik, hogy a gőzgyűjtő süvegben gyűjtött gőz ismeretes befolyása által a keringési csőben lévő víz nem folyhat ki egy nyitott szabad végén, hanem arra kényszeríttetik, hogy oldalas hasítékokon ezen csőből kilépve, a lángcsöveket körüláramolja, míg a gőz, mely a gőzgyűjtő süvegből jöve, a vizet maga előtt hajtotta, a fölül részben vagy egészen nyitott keringési csövön szabadon eltávozhatik. Minthogy egyidejűleg a víz utánáramlása következtében a gőzgyűjtő süveg felé a kazán hosszirányában keringés létesül, a két mozgás által eredményezett keringés spirális alakban fog a lángcsövek körül a gőzgyűjtő süveg felé létesülni. A 12—14. ábrán oly berendezés van föl! tüntetve, mely Cornwall-kazánoknál a láng-