29516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízkeringés létesítésére gőzkazánoknál

— i cső körül létesít vízkeringést. Az (a) gőzgyűjtő süvegre ismeretes módon a (c) keringési cső van szerelve, úgy hogy az (a) süvegben gyűjtött gőz a kúpos (b) nyílásokon át a (c) csőbe kerül és az ott lévő vizet maga előtt hajtja. Ez a (c) cső már most találmányunk szerint szabad végén el van zárva, fölső oldalán nyitott és oldalfölületén hasítékos (f) nyílásokkal van ellátva. A (b) nyílásokon bejutó gőz hatása alatt a továbbhajtott víz arra kényszeríttetik, hogy a hasítékalakú (f) nyílásokon kilépjen, míg a (b) nyílásokon kiáramló gőz a (c) csőből szabadon eltávozhatik, mivel ez a cső fölső oldalán nyitott. Hogy ezt elérjük, a (c) cső fölső szélének természetesen a kazánban a vízszin fölé kell emelkedni, úgy hogy a gőz ugyan kiléphet, fölülről azonban víz nem juthat a csőbe. Ezen elrendezés helyett maga a (c) cső is zárva lehet és a vízszin alatt foglalhat helyet, az (a) gőzgyűjtősüveg pedig a (b) nyílások fölött nyitva van és fölső széle a víz színe fölé emelkedik, úgy hogy a gőz ezen a helyen eltávozhatik, a magával ragadott víz pedig a (c) csőbe áramlik. Minthogy a (c) cső oldalain kiképezett hasítékalakú (f) nyílások körülbelül érintőleg fekszenek a (g) láng- j csövek kerületeihez, ennek az a következménye, hogy az (f) nyílásokból kiáramló víz ezen lángcsöveket körüláramolja. Minthogy azonban a víznek a (c) csőből történő kiáramlásával egyidejűleg az (a) gőzgyűjtősüveg által utánáramlás létesül, azért a víz hosszanti irányban fog keringeni és pedig a kazán hátsó részéből az elől fekvő gőzgyűjtő süveg felé. A víz eme két mozgásából eredő keringés tehát spirális alakban fog a (g) lángcsövek körül hátulról az elől fekvő (a) gőzgyűjtő süveg felé végbe menni. A (c) csövön kiképezett (f) nyílá- : sok alakja és elrendezése természetesen igen sokféle lehet a nélkül, hogy a talál- j mány lényegén valamit változtatnánk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 17250. számú szabadalomban védett, gőzkazánoknál a vízkeringés létesítésére szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a gőz az (a) gőzgyűjtő süvegből a (c) keringési cső felé kúpos oly (b) nyílásokon áramlik át, melyekben a gőz még nagyobb feszültséget nyer és így a (c) csőben lévő vízmennyiséget erélyesebben kihajtja. 2. Az 1. alatt védett, vízkeringés létesítésére szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a (c) keringési csőnek közvetlenül az (a) gőzgyűjtő süveg fölött fekvő (1) része nyitott és a gőzkazán vízszine fölé emelkedik, úgy hogy a magával ragadott gőz itt szabadon eltávozhatik. 3. Az 1. és 2. alatt védett, vízkeringés létesítésére szolgáló berendezésnek ágy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a (c) keringési cső nem vízszintesen, hanem az alsó kazán felé van vezetve, úgy hogy a vízkeringésnek a fölső és alsó kazánokon át kell létesülnie. 4. Az 1—3. alatt védett, vízkeringés létesítésére szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a gőzgyűjtő süveg közvetlenül az (x) fölső kazán fenekére fekszik föl és hogy az ezen süveg által körülzárt tér egy összekötő csőtoldat útján közvetlenül az (y) alsó kazánnal áll összeköttetésben, úgy hogy a fölső és alsó kazánban a vízkeringésnek külön keringési cső alkalmazása nélkül kell létesülnie. 5. Az 1—4. alatt védett, vízkeringés létesítésére szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az (a) gőzgyűjtő süveg egy a gőzkazánt megosztó (w) válaszfallal van fölszerelve, mely süveg fölött egy egyik oldalán nyitott szekrény van elrendezve, úgy hogy a vízkeringésnek a kazán harántirányában kell létesülnie. G. A 17250. sz. szabadalomban védett, vízkeringés létesítésére szolgáló berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az (a) gőzgyűjtő süveg egy fölül nyitott (d) süveggel akként van ellátva, hogy a süvegben összegyűjtött gőz a (d) süvegen át a (b) nyílásokhoz áramlik