29516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízkeringés létesítésére gőzkazánoknál

a gőzgyűjtő süvegben fekvő betorkoló nyílása ugyanavval a keresztmetszettel bír, 1 mint bármely más ponton. Az 1. ábrán látható berendezés evvel szemben mindenekelőtt avval az újítással bír, hogy a czélszerűen kissé rézsútos cső egy vagy több kú- | pos nyílásával a gőzgyűjtő süveggel áll ; összeköttetésben, úgy hogy ha a gőz a gőzgyűjtő süvegben elérte ama kellő feszültséget, hogy a csőben lévő vizet maga előtt hajtsa, a nyílásokon való átáramlásánál ezeknek kúpossága következtében még nagyobb feszültséget nyer és így abban a helyzetben van, hogy a csőben lévő vizet rendkívül erélyesen hajtja ki és így erélyes keringést idéz elő. A keringést létesítő berendezés ismert módon egy (c) csőből áll, melynek czélszerűen nagyobb az átmérője, mint az eddig szokásos volt. A cső egyik végén az (a) gőzgyűjtő süveg van elrendezve, mely a (c) cső fölületéből — mint azt a 2. ábrán látjuk — kúposán indul ki. A (c) cső alsó oldalán, és pedig az (a) süvegen belül az 1. és 2. ábrán látható módon egy (b) hasíték van kiképezve, mely, mint azt a 2. ábrából láthatjuk, kúpos. Ha az (a) gőzgyűjtő süvegben lévő gőz a (b) hasítékot szabaddá tette, akkor a gőz a hasítékon azonnal átáramlik és a hasíték kúpossága következtében még nagyobb feszültségre tesz szert, úgy hogy a csekély mértékben rézsútos (c) csőben lévő vízoszlopot erélyesen maga előtt hajtja. A víz a berajzolt nyilak irányában kering. A (c) cső hosszanti irányában elrendezett egy kúpos hasíték vagy nyílás helyett több, ugyancsak a cső hosszanti irányában vagy arra keresztben álló kúpos hasítékot képezhetünk ki. Ha több (b) nyílást rendezünk el a gőzsüvegben, akkor a (c) csőnek a süveg fölött szekrény- vagy négyszögalakú keresztmetszetet adunk, a mint azt az ábrán (1)gyel jelöltük, mely fokozatosan körkeresztmetszetűvé válik. Az ekként alakított (1) szekrény azonban fölső oldalán is nyitott lehet (lásd a 4. ábrán), a függélyes falak | azonban ekkor a vízszin fölé emelkednek, 1 úgy hogy ennél a berendezésnél a gőz szabadon eltávozhatik, a víz pedig arra kényszeríttetik, hogy a (c) csőbe áramoljék és így előidézze az ismert vízkeringést. Ügy ezeknél az elrendezéseknél, mint a 17250. számú törzsszabadalomnál a (c) cső vízszintesen vagy közel vízszintesen fekszik. Ez azonban némely esetben, különösen a különféle szerkezetű kettős kazánoknál nem mindig kívánatos, illetve eme kazánoknál nem idézné elő a kellő erélyes vízkeringést. Az 5. ábrán a vízkeringési cső nem úgy, mint eddig, vízszintesen fekszik, hanem lefelé és pedig az alsó kazán felé irányul, (a) az ismert gőzgyűjtő süveg, mely a fölső (x) kazánban van elrendezve és kúpos vagy másként alakított (b) nyílásokkal van ellátva. A gőzgyűjtő süveg fölött fekvő (1) szekrény czélszerűen nyitott, míg a (c) keringési cső lefelé a (v) alsó kazánhoz vezet, úgy hogy a (b) nyílásokon kiáramló víz a nyíl irányában az alsó kazánba folyik, ebből pedig egy másik összekötő csövön át ismét a fölső kazánba vezettetik és alulról jut az (a) gőzgyűjtő süvegbe. A (b) nyílásokon át magával ragadott gőz fölül az (1) szekrényen át szabadon eltávozhatik. Oly kettős kazánoknál, melyeknél a tüzelés az alsó kazán alatt van elrendezve, a mint ezt Bouilleur-féle kazánoknál (lásd 6. ábrát) vagy vízcsöves kazánoknál (7. ábra) látjuk, a keringési csövet teljesen el is hagyhatjuk. Az (a) gőzgyűjtő süveg itt közvetlenül ráfekszik a fölső (x) kazán alsó falára és pedig akként, hogy az alsó (v) kazánból jövő (z) összekötő cső az (a) gőzgyűjtő süveg körülzárta térbe torkol. A süveg (b) nyílásain kihajtott víz tehát a nyíl irányában a gőzgyűjtő süvegből a fölső kazánon végig a hátsó összekötő csövön át az alsó kazánba jut és .ezen ellenkező irányban végig áramolva, a (z) összekötő csövön át a gőzgyűjtő süveg alá kerül. Keringési cső nélkül a berendezést hajókazánoknál és füstcsöves kazánoknál alkalmazzuk czélszerűen, a mint azt a 8. ábra láttatja. Az (a) gőzgyűjtősüveg itt egy a kazán egész hosszán végigmenő (b) fallal van ellátva, a süveg fölött pedig egy három ol-