29423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek oldható állapotba vitelére

Megjelent 1904. évi február lió 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29428. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás keményítőnek oldható állapotba vitelére. WM. WOTHERSPOON CZÉG PAISLEYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 27-ike. Ismeretes több oly eljárás, mellyel a keményítőt tartósan oldható állapotba hozhatjuk, amennyiben a keményítőt savakkal, alkáliákkal vagy sókkal kezeljük. Eme eljárások legtöbbje csak nehezen ellenőrizhető, a nyert termékek pedig általában szintén tartalmazzák a használt reagencziákat és pedig vagy eredeti alakban vagy pedig derivátok alakjában oly többé-kevésbé komplex, oldható testek mellett, melyek a keményítőből származtathatók. Henry Watt-nak «A Dictionare of Chemistry» czímű művének V. kötetében a 410 lap 2-ik sorában már most az áll, hogy a keményítő oldhatóvá válik, ha azt jégeczettel, valamely összeforrasztott csőben fölhevítjük. Úgy látszik azonban, hogy ez a tény nem vétetett figyelembe és a szakirodalomban többé nem is említtetett meg. A fönt jelölt helyen nincs megadva az, hogyan lehet ezt a megfigyelést gyakorlatilag értékesíteni és az sincs megmondva, mennyiben különbözik az így nyert oldható keményítő ama termékektől, melyeket más eljárással nyerünk. A találmány tárgyát már most eljárás képezi oldható keményítőnek bizonyos orgános monokarbonsavak segélyével való előállítására. Ismeretes dolog, hogy a keményítő ismert hydrolyzis eljárásainál az ásványi savak helyett bizonyos orgános savakat javasoltak, i a mikor is a keményítőt vízzel és csekély ! mennyiségű savval vagy alkálival hevíj tették. j Találmányunk azonban semmiféle össze-1 függésben sem áll a keményítőnek vízzel í végzett hydrolyzisével. Sőt eljárásunkat leginkább víz távollétében foganatosítjuk, habár jelenléte az eredményre nincs nagy befolyással. A tapasztalat azt mutatta, hogy bizonyos orgános monokarbonsavak segélyévely oly terméket nyerünk, mely az eddig előállított oldható keményítőtől úgy kémiai sajátságaiban, mint abban is különbözik, hogy forró vízben teljesen tisztán oldódik, anélkül, hogy megkocsonyásodnék vagy bizonyos idő múlva ismét kiválnék. Az új eljárást például a következő módon foganatosíthatjuk: 1. példa. Bármely állapotú, legczélszerűbben azonban keményítőlisztet vagy finoman szétosztott burgonyakeményítőt 80—100° C. mellett megszárítunk és valamely alkalmas edénybe, például egy gőzköpennyel ellátott forgó kazánba helyezünk. Ezután az alkalmazott keményítő súlyának körülbelül x

/s— Va-ét kitevő jégeczetet adunk kozzá. Ke ve-