29423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek oldható állapotba vitelére
sebb savat, például a keményítő súlyának 10—20%-át kitevő mennyiségben akkor alkalmazunk, ha a savat valamely alkalmas szétporlasztó segélyével fecskendezzük a például hengeres keverőkazánban lévő keményítőre, mire a keveréket a kazánba visszük át. Ezután a kazánt elzárjuk és vagy lassan forgatjuk vagy pedig a benne levő keveréket valamely keverőmű segélyével összekeverjük. Ezután gőzt bocsátunk a kazánba és a tömeget 1—2 óráig hevítjük, miközben a kazánt vagy a keverőművet lassan forgatjuk. Az edényt eme folyamat alatt vagy annak befejezte után egy hűtőberendezéssel köthetjük össze, hogy a fölösleges eczetsavat újólagos fölhasználásra lepárologtassuk. Azután a keményítőt le hagyjuk hűlni és hideg vízzel kimossuk. Az így nyert keményítőt, melynek külseje a közönséges keményítőtől nem tér el valamely ismert módon megszárítjuk és kész alakra hozzuk. A helyett, hogy ez eczetsavat az imént leírt módon engednők hatni, lehetne azt valamely aczetátnak egy el nem illanó savval külön tartályban történő fejlesztése által gőzalakban is nyerni és ebben az alakban egy a szárított keményítőt tartalmazó keverőedénybe mindaddig bevezetni, míg a keményítő súlyának körülbelül 10—20°/0 -át kitevő savmennyiséget nem vett föl. A keveréket azután a kazánba helyezzük és mint föntebb leírtuk fölhevítjük. 2. példa. A megszárított keményítő, például valamely hengeralakú keverőedényben fecskendező szerkezet segélyével a keményítő súlyának 60 —90%-át kitevő hangyasavval keverjük. Ezt a keveréket a forgatható kazánba vezetjük be és az előző módhoz hasonlóan 1—4 óráig és pedig a kivánt átalakítás vagyis a keményítő oldhatósági fokához képest forró vízben kezeljük. A lehűtött terméket hideg vízzel kimossuk és megszárítjuk vagy pedig a keményítőben benmaradt savat valamely alkalmas anyag, például borax vagy alkálikarbonát hozzáadásával semlegesítjük. Hangyasav alkalmazásánál a keményítő gyakran erősen földuzzad. Ez esetben valamely indifferens vízelvonó szert adhatunk hozzá ; a föntemlített hangyasavat például ugyanoly térfogatú borszesszel keverhetjük. Az előző példákban vízmentes vagy közel vízmentes anyagokat használtunk. Ha az az . idő, mely a keményítőnek oldott állapotba j való hozatalára szükséges, nem bír fontos-I sággal, akkor víztartalmú orgános savakat is alkalmazhatunk, hacsak annyi sav fölött rendelkezünk, hogy hatása a víz hydrolizáló hatását legyőzze. Ez esetben a munkamenet lényegileg ugyanaz. Ha például 20—30°/0 -os víztartalmú tejsavoldatot keverünk össze a keményítővel, a folyadékfölösleget pedig valamely czentrifugában kihajítjuk és a keveréket alkalmas kemenczében megszárítjuk, akkor az átalakítás 40—50 óráig tarthat. Hasonló eredményt kapunk, ha csak annyi víztartalmú savat használunk, amennyi elégséges arra, hogy nedves port kapjunk és ha a keveréket valamely fecskendező szerkezettel állítottuk elő. A víztartalmú tejsav helyett 20—40%-os eczetsavat vagy 10— 20%-os hangyasavat alkalmazhatunk. Ha nem használunk nem hígított savat, akkor a higító szernek nem kell víznek lennie, mely a fölhevítésnél a keményítő, magvakat duzzasztja, hanem alkohol vagy valamely más elillanó folyadékot használhatunk, mely az alkalmazott hőmérsékletnél a keményítőmagvakra nem gyakorol duzzasztó hatást. Ez esetben zárt edényt alkalmazhatunk, az oldószert pedig lepárologtatással, újra nyerhetjük. Ha víztartalmú* savat használunk, akkor bizonyos konczentrált sóoldatokat, például konyhasóoldatot is adhatunk a keményítőmagvakhoz a duzzasztás elkerülése czéljából. Ha alkoholt vagy ilyen sóoldatot használunk, akkor nagy hőmérséklet mellett végezhetjük az eljárást és így ez kevesebb időt is igényel. SZABADALMI IGÉNYEK-1. Eljárás keményítőnek oldható állapotba való vitelére, jellemezve azáltal, hogy a keményítőt valamely orgános monokar-
