29256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés munka kifejtésére valamely tüzelőanyagnak nagy nyomás alatt történő elégetésével

- 2 tehát a gázfejlesztés folyamata lényegében nagy nyomás alatt, külön tartályban, folytonosan megy végbe, míg közönséges robbanómotornál úgy a tüzelőanyag, mint a levegő keverődése és az elégés is időszakonként történik. A használandó gázgenerátor a csatolt rajzon példaképen egy kiviteli alakban látható. nevezetesen az 1. ábra a generátor függélyes metszete, a 2. ábra a szilárd tüzelőanyag adagolására szolgáló berendezés oldalnézete, a 3. ábra ugyanennek a berendezésnek fölülnézete. A generátort egy zárt (a) henger és ebben elhelyezett (b) belső henger képezi, mely két henger között megfelelő köz marad szabadon. A belső (b) henger föliil zárva van. A levegőt a (C) csövön hajtjuk be, mikor az a hengerek között levő közben eloszlik, hogy a (b) henger másik oldalán kiképezett (d) nyíláson a (b) hengerbe jussson be. A (b) hengernek közvetlenül eme nyílás alatt levő része a tüzelőteret képezi. Hogy az eljárás gazdaságossá váljék, nevezetesen a levegőnek a hengerbe való benyomására szükséges munka kisebbedjék, a levegőt lehetőleg alacsony hőmérsékletnél kell a hengerbe benyomni. A levegő alacsony hőmérséklete azonban más szempontból is előnyös, amennyiben ez a levegő az (a és b) hengerek között levő közben kiterjedve, a külső henger túlságos fölmelegedését meggátolja, mi egyébként szükségszerűen megtörténik, ama magas hőmérséklet miatt, mely a belső, a gáz összegyűjtésére szolgáló (b) hengerben szükségszerűen föllép. Ha csöppfolyós tüzelőanyagot alkalmazunk, ezt legegyszerűbben egy (e) csövön vezetjük be, mely a két henger között levő közbe nyúlik és közvetlenül a (d) nyílás fölött, tehát a tüzelőtérbe torkollik. Ha már most a tüzelőanyagot pneumatikus vagy elektromos úton meggyújtjuk, az a levegővel keverődve folytonosan égni fog, még pedig abban á mértékben, melyben a bevezetés végbe megy. A levegő az alatt, mialatt a (b) henger külső oldalán lefelé áramlik j és a tüzelőtérbe bejut, a meggyuladási hőmérsékletig fölhevül, miáltal a folytonos elégés is biztosítva van. Szilárd tüzelőanyag esetében a tüzelés folytonossá tétele czéljából a tüzelőanyagot porrá kell törni és laza alakban kell a tüzelőtérbe bevezetni. Ebből a czélból a generátor külső oldalán a később leírandó adagoló berendezés van alkalmazva. A poralakú tüzelőanyag bevezetésére szolgáló nyílás vagy (f) csatorna az előbb említett (e) cső fölött van elhelyezve, míg az (f) csatorna torkolata alatt egy garat van elrendezve, melybe a tüzelőanyag belehull és melyből az tovább jut a tüzelőtérbe. Az (e) csövet ebben az esetben előnyösen használhatjuk gyújtócső gyanánt. A poralakú tüzelőanyag egy tölcséralakú (g) tartályban foglal helyet és megfelelően lemért menynyiségben jut a generátorba. Hogy az adagolást ily módon lehessen végezni, a táplálógaratban egy (h) fogaskerék van elhelyezve, mely forgásánál a tüzelőanyagot a garat kifolyató nyílásához tolja. A (g) garatból ily módon kitolt tüzelőanyag a garat nyílása alatt levő (i) csatornába hull, mely oldalt torkollik a föntebb említett (f) csatornába. Az (i) csatornában és az (f) csatornában a (k és 1) dugattyú mozog, melyek mozgása akként van szabályozva, hogy az egyik dugattyú minden esetben elzárja a (g) garat és a generátor között az összekötő csövet, tehát hogy ezen át a generátorból gáz el ne szállhasson. A (g) garatból az (i) csatornába bevezetett tüzelőanyagot, tehát először a (k) dugattyú nyomja az (f) csatornába, minek megtörténte után, mielőtt a (k) dugattyú a (g) tartály előtt elhaladt a (h) dugattyúval szöget képező (1) dugattyú az (f) csatornán át a generátor tüzelőterébe hajtja. A tüzelőanyag bevezetésére természetesen a generátorban uralkodó nyomásnak megfelelően történik, úgy hogy mikor a nyomás a maximumot elérte, a tüzelőanyag bevezetése megszakad, ellenben mikor a nyomás minimálissá válik, a bevezetett tüzelőanyag mennyisége fog minimális lenni. Az ! adagolóberendezés ezért egy szabályozó szer*