29230. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor

— ö 10. ábra a jelen találmány szerint szer- : kesztett mótor munkadiagrammját láttatja. A szakadozott vonalak mindkét diagramm­ban a theoretikus diagrammokat jelölik a pillanatnyi égés számára, a telt vonalak a megadott égéstartam mellett kapott diagram­mok. A 10. ábrában (i) a komprimált töltés gyújtási pontját jelöli. Mindkét diagrammnál a kompressziónyo­más krbl. 6-5 atmoszféra a küllevegő nyo­mása fölött, és robbanás után a maximális nyomás krbl. 25 atmoszféra a küllevegő nyomása fölött. Mindkét diagrammban a kompresszió munkáját nem vesszük figye­lembe, a mi a jelen találmány szerint szer­kesztett mótor hátrányára történik, a meny­nyiben a kompresszió közben történő hűtés következtében a jelen motornál a kom­presszió munkája kisebb, mint a közönséges motornál. A jelen találmány tárgya szerint a keve­rék izothermikusan komprimáltatik, míg a közönséges motoroknál a keverék az égési térben visszamaradó égési maradványok és a hengerfalak által fölhevítve adiabatikusan komprimáltatik. A diagrammok tehát csak a munkalöket alatt kifejtett munkát lát­tatják. A robbanás theoretikus maximális nyo­mása a jelen találmány szerint szerkesztett mótor javára különbözik. Mindkét esetben ugyanannyi kalória fejlesztetik a keverék elégése révén, és ha ezek a keveréket mindkét esetben 2000° C.-ra hevítik föl, a közönséges motorban az égés abszolút kez­deti hőmérséke krbl. 650° C. a keveréknek említett előhevítése és adiabatikus kompri­málása következtében, míg a találmány tár­gyát képező motornál az abszolút kezdeti hőmérsék csak krbl. 300° C. Rögtönös elégés esetében a theoretikus hőmérsék eszerint a közönséges motornál 650 -f- 2000° C., a jelen motornál pedig 300 4- 2000° C. lesz. Minthogy rögtönös elégésnél a nyomás­nagyobbodás közel arányos a hőmérséklet­nagyobbodással és mindkét esetben a kez­detleges (kompresszió) nyomás 7-5 abszolút atmoszféra, azért a közönséges motornál a , 7-5 X 2650 OAG , . , , nyomás = 30 6 abszolút at­moszféra, a jelen találmány szerint szer­kesztett motornál pedig ^ ^ 300^ ^ = ^ ^ abszolút atmoszféra lesz. Minél hidegebb a jelen motornál a keve­rék a közönséges motorhoz képest, annál nagyobb lesz a különbség. A jelen motornál 23° C. hőmérsékletet könnyen érhetünk el, a mennyiben a keve­réknek, a míg a tartályban van, elég ideje van arra, hogy a küllevegő hőmérsékére lehűljön. Ha a mótor hűtővize először alkal­maztatik a tartály lehűtésére, akkor a hő­mérsékletet még lejebb szállíthatjuk. A jelen motornál alkalmazott munkaeljá­rással tehát a munkahengerben uralkodó maximális hőmérséklet tetemesen csök­kentetik, minek következtében jobb hatás­fokot is érünk el. Ezen nyomáskülönbségek következtében a diagrammok átlagos nyomása a jelen motornál p = 11-425 kg. pro cm2 , míg a közönséges motornál pl = 9-25 kg. pro cm2 . Minthogy a jelen motornál a dugattyú a gyújtás pillanatában már bizonyos sebes­séggel bír, a diagramm a 10. ábrában föl­tüntetett alakot veszi föl; a maximális nyo­más ugyan nem lesz nagyobb, mint a közön­séges motornál, de a forgattyúnak sokkal kedvezőbb állásánál nyilvánul. A 11. ábra ezen kedvezőbb körülményt szemlélteti, a hol (a b) forgattyúnak és az összekötő rúd­nak a jelen motornál a maximális nyomás pillanatában elfoglalt állását, míg (al bl) ugyanazon részeknek a közönséges motor­ban a maximális nyomás pillanatában el­foglalt állását jelöli, (c) a gyújtás pillanatát a jelen motornál, míg (cl) a gyújtás pilla­natát a közönséges motornál jelöli; (d) a jelen mótor töltésének mérvét jelöli. Az (e) löket hossza a 11. ábrában a 9—13. ábrák­ban föltiintetett diagrammok egy negyed léptékében van rajzolva. Ha (P) a dugattyúra ható nyomást, (L) a forgattyú hatásos liosz­szának az összekötő rúd irányában való projekczióját és (Ll) a közönséges mótor forgattyújának hatásos karját jelöli, akkor a,

Next

/
Oldalképek
Tartalom