29230. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor

kony (93) koróngot is és a mótorhengerbe áramlik. Idő előtt a hengerben nyitott bebocsátó szelepnél bekövetkező robbanás esetében a keletkező nyomás a (92) szelepre hatván, ezt fészkére nyomja úgy, hogy a (93) korong középső részére nyomás gyakoroltatván, teljes elzárás következik be, miáltal a meggyújtott keveréknek visszacsapása megakadályoztatik, miközben a (92) szelep a (93) korongot a robbanás káros hatása ellenében megvédi. Ha a robbanó keverék alkatrészei külön komprimáitatnak és csak a bebocsátó szelepeknél hozatnak össze egymással, akkor minden ilyen veszély már eleve ki van kerülve. A bebocsátó szelepek, a mennyire csak lehetséges, kiegyensúlyozva legyenek, mivel azok egyrészt a tártál}- nyomása alatt állanak, másrészt mivel azok gyújtás után a munkahenger nyomása alá kerülnek és így, különben igen erős rúgók alkalmazását tennék szükségessé. Ennek elkerülése czéljából bármely ismeretes szerkezetű dugattyús tolattyú vagy más kiegyensúlyozott szelepszerkezet alkalmazható. Ha folyékony égési anyagot alkalmazunk, akkor ezt közvetlenül a bebocsátó szelepek mögött finoman elosztott állapotban fecskendezzük a levegőbe vagy pedig a levegőt vezetjük bármely ismeretes karburatoron keresztül, hogy az a szükségelt mennyiségű égési anyagot fölvegye. Hogy hosszabb idei állás után a motort kellő összetételű keverékkel indíthassuk el, a tartályból elvezető vezetéket a tartálynak úgy fölső, mint alsó részébe is leágaztatjuk, a mint ez az 1. ábrában látható, mert külömben a gáz és a levegő állás közben egymás fölött fekvő rétegekben helyezkednek el. Az ezen elágazásokban elrendezett (16.17) szabályozó szerkezetek egyszersmindenkorra beállíttatnak oly módon, hogy a (16 és 17) szerkezeteken átáramló gáz- és levegőmennyiségek a robbanó keverék áramának pontosan megfeleljenek. A mótorhengert hűtő köpennyel látjuk el és nagyobb gépeknél magát a dugattyút is ismeretes szerkezetű hűtő berendezéssel látjuk el. A 2. ábra a motor egy módosításának schemáját láttatja, melynél a gáz és a levegő külön-külön komprimáitatnak; (18) a gázszivattyút, (19) a légszivattyút és (20) a mótorhengert jelöli. A szabályozó akként van elrendezve, hogy úgy a gáz, mint a levegő adagolást befolyásolhassa (21 és 22) egymással összekapcsolt, kézzel való elzárásra szolgáló szelepeket jelöluek (23 és 24) a mótorhenger bebocsátó szelepeit jelölik, melyek a szabályozó által szabályoztatnak és akként vannak elrendezve, hogy a levegőt és gázt egyidejűleg adagolják. A 3. ábra a motornak oly módosítását láttatja, melynél fokozatos komprimálás alkalmaztatik. (25) a munkahengert, (26) az elsőfokú kompreszió foganatosítására szolgáló hengert és (27) a másodfokú kompresszió foganatosítására szolgáló hengert jelöli; (28) a hűtő készülék és (29) a tartály. Mindkét kompreszor-szivattyút a mótorhenger mögött, vagy pedig tetszőleges más módon is rendezhetjük el. A szabályozónak ezen esetben csak az első (26) szivattyú teljesítményét kell befolyásolnia. A 4. ábra egy ikergép sémáját tünteti föl, melynek forgattyúi 90° alatt vannak elrendezve. A (30 és 31) mótorhengerek számára egy kettős hatású kompresszorszivattyú van alkalmazva, a hol is (32) az első fokú komprimálásra és (33) a másodfokú komprimálásra szolgáló szivattyúhengert jelöli, mely hengerek természetesen akként vannak méretezve, hogy azok mindkét mótorhengert szolgálhassák ki a megfelelő robbanó keverékkel. A (34) egy hűtő készüléket jelöl, mely egyszersmind a két szivattyúhenger között expandálható receiver gyanánt is szolgál, a mennyiben ezen elrendezésnél a dugattyúlöketek nem egyidejűleg történnek. A teljes mértékre komprimált keveréket a (35) tartály fogadja be. Ezen esetben is csak a (32) szivattyú teljesítményét kell szabályozni. A 20. ábra az expandálható receiver egy foganatosítási alakját láttatja, mely egyszersmind hűtő készülék gyanánt is szolgál