29196. lajstromszámú szabadalom • Újítások turbinákon

ból öntve. Igen természetesen előnyös, ha nagy gépeknél a lapátok egyes aránylag rövid körszeletekkó vannak egyesítve, míg kisebb gépeknél eme körszeletek hosszabbak lehet­nek. esetleg a lapátok egy gyűrűvé is egye­síthetők. A lapátoknak levehető (62) födelük van. mely ugyancsak körszeletalakú részekből áll és szögecsfejekkel ellátott szögek útján van a lapátokon rögzítve. A lapátlemezek (72-nél) a (63) futókerék kivastagított koszo­rújához csatlakoznak, mely két (64) gyűrű fölületén meg van munkálva, úgy hogy a lapátlemez megfelelő fölületei szorosan a futókerékre fekszenek. Eme (64) fölületek meglehetősen szélesek, hogy a lapátlemezek biztos alátámasztást találjanak, az utóbbia­kat pedig (65) csavarok rögzítik a kellő helyzetben, melyek a koszorú és a két lapátsor lemezein nyúlnak át. A föntebb jelzett (72) eresztékszerú kapcsolat a czentri­fugálerő hatásának tetemes részét kiküszö­böli, a czentrifugál erő okozta törésből szár­mazó veszélyt teljesen kizárja és a lapátok­nak és futókeréknek olcsó előállítását biz­tosítja. A 12. ábra szerint a (61) lemez és (62) födél a lapátoknál valamivel szélesebb. A lapátok hátsó kiélesített éle a lapát­lemezzel és födéllel egy síkban esik, míg annak mellső éle a lemeztől és födéltől kissé hátrafelé el van tólva. Azt is láthat­juk, hogy a lapátlemez és födél a munkacsa­torna bevezető végén a lapátok között kissé le van rézsülve. Eme berendezésnek az a czélja, hogy a hajtóközeg a csatornába telje­sen akadály nélkül jusson be, míg a beve­zetőcsatorna bármely szűkülete ezen a helyen a hajtóközeg torlódását és a hatás­fok csökkenését idézné elő. Annak követ­keztében, hogy a lapátlemez és födél a lapátsoron magán túlér, a lapátok külső behatások okozta sérülések ellen meglehe­tősen védve vannak. Az 5. ábrán a henge­res (3) tok egy körszelete látható. A befelé nyúló karimán egy (66) kiugrás van, mely a (24) közbeeső korong és (37) fúvóka be­fogadására szolgál. (53) a 2. ábra alapján leírt csatornákat jelzi, melyek a csapadék­vizet vezetik el a közbeeső korongon kiké­pezett medenczékből az (52) eresztékekbe, melyekből a víz az (56) nyílásokon folyik a második emeletre. Az 5. ábrán az (54) szelep nem látható, hanem csakis az ennek meg­felelő nyílás és szelepülés van pontozva ábrázolva. (67) a furatokat jelzi, melyekbe a közbeeső lapátok lemezeit megerősítő (40) csavarok fogódzanak. A 7. ábrán egy fúvóka hosszmetszete lát­ható mely fúvóka a hajtóközeg nyomását mozgási energiává alakítja át és a hajtó közeget a futókerék fölé vezeti. A fúvókákat több csatorna képezi, melyek mindegyike egy gömbölyű vályúból és négyszög alakú, megszűkülő (68) csatornából áll. A 8. 9. és lo ábrán föltüntetett keresztmetszetekből kitűnik, hogy a (68) csatorna belső világos­sága közel egyenlő a futókerék lapátjai között levő közökkel. Szokásos volt eddig, hogy a fúvóka vagy fúvókacsoport (68) csatornáit körkeresztmet­szetűre készítsék csak fokozatosan vezessék át a négyszög keresztmetszetbe. Ez az elren­dezés általában megfelel, ha a hajtóközeg áramlási sebessége nagy. Úgy tapasztaltuk azonban, hogy ha az áramlási sebesség kicsi, a négyszög keresztmetszet a kör­keresztmetszetnél előnyösebb, mert ekkor a szakasz csatornáit egymáshoz közelei b helyezhetjük és a csatorna és a futókerék által képezett szög kedvezőbben választható meg. Lapos, divergáló csatornákkal bíró fúvókacsoport oly fúvókánál, melynek henge. res furata és derékszögű négyszögalakú kiömlő nyílása van, jóval előnyösebb, mert a hajtóközeg oldalirányú kedvező kiterje­dését biztosítja. Azok az okok. melyek a leírt fúvókák vagy csatornák kisebb tér­igényét idézik elő, mint amekkora a 1 ör keresztmetszetű csatornáké, könnyen meg­érthetők, ha egy négyzet és az ebbe beleirt kör területét összehasonlítjuk. Egy oly négy­zet oldalhossza, melynek területe 1 cm2 , 1 cm, míg egy kör átmérője, melynek területe 1 cm2 , 1-128 cm. Más szóval, a kör­keresztmetszetű csatorna térigénye nagyobb, mint az ugyanoly szabad belsőséggel bíró : négyzet keresztmetszetű csatornáé, ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom