29171. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erős lejttörésnek forgó alvázak által több pontban alátámasztott hosszú vasúti kocsikkal való bejárására
— 2 -pedig egy lejttörésnek ehez csatlakozó átmeneti körét ábrázolja és (1) a szélső forgóalvázak távolsága (1, m) pedig egy közbenső alváznak a hosszú vasúti kocsi egyik szélső alvázától való távolsága s a mellett a kerekek átmérőjétől, mint az átmeneti kör sugarához képest elenyésző mennyiségtől eltekintünk, akkor ezen közbenső alváz kerekének legmélyebb pontja, midőn a szélső alvázak az (a, b) egyenesen s azután a (B, d) köríven futnak, egy görbét fog leírni, mely az előbb vizsgált (A, Al) görbével azonos. Ha tehát a rendes sínszálak mellé olyan sínszálakat fektetünk, melyek egyenes pályán (úgy vízszintes, mint állandó lejtésű szakaszokon) az előbbiekkel egyenlő magasságban fektisznek, ellenben a lejttörésekbe való átmeneteknél a vizsgált görbe szerint magasbított síneket képeznek és a szélső alvázak kerekeit a normális, a közbenső alvázak kerekeit pedig a második sínszálakon való járásra rendezzük be, akkor ezen kocsinak a lejttöréseken való áthaladása alkalmával a kerekeknek egyike sem fog a sínekről fölemelkedni, tehát az alátámasztás folytonossága minden egyes forgóalváznál biztosítva lesz. Legyen a normális átmeneti kör sugara a lejttörésben (R) a szélső forgóalvázak egymástóli távolsága (1), egy közbenső alváznak a lejttörésbe befutó szélső alváztól való távolsága (1, m), a magasbított második vágány középső átmeneti körének sugara (r), továbbá a parabolszerű (A, Al) görbének a normális kör (B) kezdőpontja fölötti magassága (y), végül a magasbított sín görbéje (Al) végpontjának az (A) kezdőponttól való vízszintes távolsága (x2), függélyes távolsága pedig (y2). Ha ezen adatokkal a tisztán mértani számításokat végrehajtjuk és azután a gyakorlatban előforduló specziális esetekre térünk át, akkor az (r, y2, x2, y) értékek egyszerű számítás által meghatározhatók. Azon esetben, midőn több mint 3 forgóalváz talál alkalmazást, a közbenső forgóalvázak mindegyike számára külön átmeneti görbe adódik ki, mely görbék az (A) ponttól (Al) pontig, illetve egy az (A) előtt fekvő ponttól egy másik, az (Al) előtt ugyanazon távolságban fekvő pontig volnának fektetendők. Mivel azonban a kocsinak több mint 4 helyen való alátámasztása jelenleg a gyakorlatban nem igen fordul elő s a rugalmasan elrendezett tengelyek a kerekek magassági helyzetében egész 0-020 m.-ig terjedő különbségek kiegyenlítését teszik lehetővé, másfelől pedig az alapkör számára teljesen szabadon vehetünk nagyobb sugarat és így a közbenső alvázak számára szüséges két görbe közötti különbségeket tetszőleges kicsinnyé tehetjük, ennélfogva a 4. helyr en alátámasztott kocsi specziális esetében a két közbenső alváz által leírt két görbe egyetlen olyan görbe által helyettesíthető, mely a kettő között középen, a második görbének az (a, b) egyenesben fekvő kiindulási pontjától az első görbének az (r) körben fekvő végpontja felé halad, ahol ezen közbenső görbe azután az (r) sugaru körbe megy át. Az alapkör sugarának megválasztása után, adott helyzet mellett, a vasútépítő által megoldandó föladat minden adott kocsi számára analitikailag teljesen meg van határozva s derékszögű koordinátarendszer alapul vétele mellett aránylag könnyen keresztülvihető, a mennyiben a koordináták kiszámíttatnak s a fölépítményi terven lejtmérés útján megállapíttatnak. A körnek a parabolikus görbe és a vízszintes között fekvő pontjai a közönséges körkoordináták táblázatából adódnak ki, mivel a görbületi sugarak és azok középpontjai számítás útján könnyen meghatározhatók. A mondottakból következik, hogy a kivánt berendezés foganatosítása czéljából a vágányokat egész hosszúságukban meg kellene kétszerezni, ami hosszabb pályaszakaszoknál jelentékeny túlkiadást okozna. Ennek megfelelően a közbenső forgóalvázak más nyomótávolsággal volnának szerkesztendők, mint a szélsők. Hogy egyfelől kettős vágányok fektetése legnagyobb részben megtakarítható legyen, másfelől pedig hogy lehetőleg egységesen kiképezett forgóalvázakkal boldogulhassunk, oly berendezés foganatosítható, mely ugyanazon eredményt létesíti, azokban a vonalnak csakis azon szakaszain
