29069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző folyadékoknak egymástól, továbbá valamely folyadéknak az ebben lebegő vagy föloldott szilárd anyagoktól elektromos áram használatával történő elválasztására
- 2 — dékkeveréket; vagy a folyadék és szilárd testek keverékét, vagy az oldatot egy lyukacsos közfal vagy diafragma választja el egy víz- vagy más folyadékrétegtől, mely valamely elektromos áramkör egyik sarkával van összekötve, míg a jelzett áramkör másik sarka a szétválasztásnak alávetendő anyaggal van összekötve. A mondottak megvilágítására a következő kísérlet szolgálhat: Valamely Pukall-féle keverékből készült, mintegy 6. cm. átmérőjű és 18 cm. magasságú agyaghengert hígított ferrioxychloridoldattal (Pe-Cl-OH) töltünk és azután egy tágasabb, vízzel telt üvegedénybe állítunk. A vízbe a platinából készült anóda, a vassóoldatba pedig az ugyancsak platinából készült katóda merül. Ha már most az egész szerkezeten középértékben 0.15. ampére erősségű áramot vezetünk át, ez a sóoldatból a vizet az anóda félé szállítja, tehát az üvegedényben a víz színe emelkedik, az agyaghengerben pedig a sóoldat konczentrálódik. 20—25 perez múlva a pépszerűvé vált vassóoldat eredeti térfogatának csak körülbelül 1 /8 részét foglalja el. Az üveghengerben levő víznek a kísérlet befejezténél vastartalma nincs. A kísérlet azt igazolja, hogy az elektromos áram a vassót a negatív sark, az oldószert képező vizet pedig a pozitív sark felé szállítja, és hogy eme hatása jóval nagyobb, mint az ozmózis hatása, mely alatt a viszonyok változatlanúl maradása esetében, de elektromos áram alkalmazása nélkül, a sóoldat fölhígult volna. Hasonló kísérletet végeztünk ugyanebben a készülékben, de ellenkező irányú áram alkalmazásával vasalbuminátoldattal, tejjel és vérrel, az eredmény ekkor is a folyadék teljes besűrítése volt. Az eljárást a gyakorlatban folyadékoknak egymástól való elválasztására, valamint oldatoknak besűrítésére használjuk, a készülék alakját, a diafragma alakját és anyagát és az áram feszültségét és erősségét pedig teljesen tetszőlegesen választhatjuk meg. Arra való tekintettel azonban, hogy a föntebb jelzett tényezők kvantitatív tekintetben rendkívül fontosak, azokat minden esetben az adott viszonyoknak megfelelően kell megválasztani. Az eljárás szerint könnyű szerrel lehet vizet vagy más folyadékot az ehhez kevert vagy ebben lebegő szilárd anyagoktól elválasztani. Eme jelzett anyagokkal szemben a víz általában elektropozitív, tehát a negatív sark felé fog vándorolni, míg a benne lebegő szilárd anyagok elektronegativek lévén, a pozitív sark felé fognak vándorolni, tehát a diafragmától távolodnak és ezt el nem tömik. A föntebb leírt új eljárás szerint tetszőleges eredetű hulladékvizeket, szennyvizeket lehet tisztítani. A különböző iszap- és pépszerű tömegekből a vizet anynyira elvonjuk, hogy a hátramaradó anyag teljesen összeálljon. Az uj eljárásnál tehát a kataforézist az a töltés idézi elő, melyet a földolgozandó anyag a diafragma hatása alatt vesz föl és melyhez az esetleg már meglevő töltés összegeződik, úgy hogy az eljárás a legkülönbözőbb anyagok esetében alkalmazható, míg diafragma használata nélkül az áram j csakis oly anyagoknál gyakorolhat kataforos hatást melyeknek márvanbizonyoselektromos töltésük, ezért ez az eljárás nem csak igen szűk körben lesz alkalmazható, hanem arra való tekintettel, hogy a töltés maga is mindig igen csekély, erélyesebb hatások nem érhetők el, ellenben az új eljárásnál annak következtében, hogy nagymérvű kataforézist előidéző föltételeket létesítettünk, a hatás is igen kedvező fog lenni. Az eljárás szerint a földolgozandó anyagot bizonyos fokig tisztítani is lehet. Ha mélyreható tisztítást akarunk elérni, a következőkben leírt kivitelhez folyamodunk. Valamely tetszőleges bontóczellát az áram erős kataforos hatását előidéző közfal segélyével két rekeszre osztunk és az egyiket a földolgozandó anyaggal, a másikat pedig vízzel töltjük, az áramkör negativ sarka a vízzel, pozitív sarka pedig a földolgozandó anyaggal van összekötve. Ha már most az elektromos áramot átvezetjük, első sorban az anyagban lévő víz fog a kataforézis hatása alatt a katódatérbe átmenni, egy-
