29047. lajstromszámú szabadalom • Áramvezető és jelző berendezés szakaszokra osztott vezetőkkel bíró elektromos vasutak számára

Vatiliak és (105)-tel vannak jelölve. A 12. ábra a soros kapcsolást láttatja, ahol is a vonat minden végén alkalmas kapcsoló dugót kell alkalmazni az (i, j, k. m) sodronyoknak a megfelelő visszavezetékkel és a (2. 3) sodrony oknak a (4) visszavezetékkel való összekapcsolására, amint ez (104)-nél szemléltetve van. A 13. ábra ugyanazon berendezést párhuzamos kapcsolással láttatja, melynél az előbb említett dugók alkalmazása fölösleges. A 21. ábra az egyvágányú pálya jelző berendezését láttatja. Itt (E és F) két teljes blokkot jelöl, melyekhez a (D és G) blokkvégek csatlakoznak. A (106) vágánysín egy folytonos elektromos vezetőt képez és ezen czélból az egyes sínszálak a (400) vezetők (14. és 49. ábra) és a (401) vezetők (48. ábra) segélyével elektromos összeköttetésben állanak egymással. A (107) vágánysín (21. ábra) ellenben egymástól elszigetelt blokkokra vagy szakaszokra van fölosztva. Mint már említettük, a földfölötti (19, 20) vezetők szintén szakaszokra vaunak fölosztva és a (107) vágánysín megszakításai fölött egymástól elszigetelve. Minden blokk mindegyik végén a vágány sínek a (110) ellenállásokon keresztül össze vannak egymással kötve, mely ellenállások elektromágnesek tekercselését képezik, melyek arra szolgálnak, hogy az áramkört azon blokknak (19, 20) vezetőivel kössék össze, melyet a jármű megközelít. A fölosztott vágánysín minden szakaszának egyik végétől, fölváltva a pályának jobb és bal oldalán, egy (108) jelző sín nyúlik a szomszédos blokkba, mely sínnek hossza akként vau megválasztva, hogy maximális sebességgel haladó jármű is a blokk végének elérése előtt megállítható legyen. A jelző sínek vagy közvetlenül vagy pedig a (109) jelző készülék, semaphorral, csengettj'ű, jelzőlámpa stb. közbeigtatásával a fölosztott (107) vágány sín szakaszainak végével vannak összekötve. A kettős vágányú pálya berendezése a 22. ábrában van föltüntetve, mely az előbbitől csak annyiban külömbözik, hogy mivel a jármű ugyanazon vágányon csak az egyik irányban (a berajzolt nyilak irányában) mozog, a harántösszeköttetést léteBÍtő (110) ellenállások minden blokknak csak mellső végén vannak elrendezve és hogy minden vágány csak az egyik oldalon vau a (108) jelző sínnel fölszerelve, mely a fölosztott (107) vágánysínnel közvetlen összeköttetésben áll. A (110) ellenállások a (16) kapcsoló szekrényekben (21. ábra) vannak elrendezve. Ezen szekrényekben, melyek a (112) házból (18. és 19. ábra) és a (113) födélből állanak, (114) szigetelő lemez van megerősítve, melynek alsó oldalán az elektromágnes tekercseként kiképezett (110) ellenállás van elrendezve. A szigetelő lemez a (115) kart hordja, melyben a (116) fegyverzet van ágyazva, melynek egyik karja a (117) horoggá van kiképezve, míg másik karja a tulajdonképeni fegyverzet-rudat hordja. A (115) karon ezenkívül a (116) fegyverzetre ható, szabályozható (118) rúgó és a beállítható (119) határoló van szerelve. A (114) szigetelő lemez fölső oldalán a (122, 123) kapcsolók vannak elrendezve, melyek mellső végükön a (124) szigetelő lécz segélyével vannak egymással összekötve. A kapcsolók között a (124) szigetelő lécczel összekötött, mozgatható (125) szögemeltyű van elrendezve, melynek forgási tengelye a (122, 123) kapcsolók forgási tengelyével összeesik. A szögemeltyűnek (126) karja a (127) forgattyú segélyével működtethető, míg (128) karja a (114) szigetelő lemezben kiképezett hasítékon át lefelé nyúlik és a (117) horogba csappan, midőn a kapcsoló megnyittatik. Ha az elektromágnes gerjesztetik, ami akkor következik be, midőn egy közeledő jármű a jelző áramkört zárja, akkor az fegyverzetét magához rántja, miáltal a (128) emeltyűkar szabadon bocsáttatik és a (125) szögemeltyűre ható (129) rúgó a (122, 123) kapcsolókat zárja ; ennek következtében azon blokk munkaáramköre, melyet az illető kapcsoló szekrény kiszolgál, záratik. A (111) battéria (1. ábra), mely a jelző battériát vagy azon battériát képezi, mely a munkaáramköröket szabályozza, a jár-