29045. lajstromszámú szabadalom • Gőzautomobil önműködő szabályozással

anyaggal pl. petróleummal, alkohollal, szénhydrogénnel, stb. táplált tüzelést alkalmazunk. A folyékony égési anyagot egy a jármű által hajtott szivattyú vezeti a tüzeléshez. A tüzelés hőjét egy kigyós csövekből álló, gyorsgőzösítésre berendezett kazán hasznosítja, melybe a víz szintén egy jármű által hajtott szivattyú segélyével vezettetik be. A fejlesztett gőz túlhevített állapotban hagyja el a kazánt és ezután a motorba áramlik, mely példaképen föltüntetett foganatosítási alaknál háromszoros expanziójú négy hengerrel bir. A motort elhagyó gőz egy csöves kondenzátorba jut. mely a gyorsan haladó jármű által létesített légáram által hűttetik és egy légszivattyúval van ellátva, mely abban vacuumot képes fentartani. A kondenzált víz egy tartályba ömlik, mellyel a kazánt tápláló szivattyú van összekötve. A víz eszerint egy teljes körfolyamot végez számbavehető veszteségek nélkül, a mikor is a kondenzácziós melegnek egy része a víznek a kazánba való áramlás előtti előmelegítésre hasznosíttatik. A kiküszöbölendő főnehézségek egyike abban áll, hogy az eddigi gőzautomobileknél a kazán több vagy kevesebb vízzel tápláltatik, mint a mennyit az gőzösíteni képes. Ez különösen azon esetben áll, midőn a tüzelés és a kazán tápszivattyúi közvetlenül a jármű által hajtatnak, mivel ekkor ezen szivattyúk járása és következésképen teljesítményük a jármű haladási segélyével arányos. Ebből következik, hogy nagy haladási sebességeknél a bevezetett víz menynyisége igen tetemes lehet, sőt a tüzelés erejét jóval meghaladhatja. Ellenkezőleg lejtőkön való fölfelé haladásnál, midőn tehát a kazánnak a motort legnagyobb mennyiségű gőzzel kell táplálnia, a jármű kis sebessége a tápszivattyúkra átvive ezeket megakadályozza abban, hogy a tüzelést és a kazánt kellően táplálják. Ezen nehézséget úgy akarták kiküszöbölni, hogy a tápszivattyúkat oly mechanizmussal látták el, mellyel azoknak sebessége a járműétől függetlenül módosítható. Ezen elrendezés azonban azon hátránynyal bír, hogy a kocsivezetőnek teljes figyelmét veszi igénybe, a mennyiben a szivattyúk sebességét nemcsak a jármű haladási sebessége szerint, hanem a kifejtendő motorikus erő szerint is kell módosítania, mely tudvalevőleg az út ellenállása szerint változik. Ha például a vezető a járkormányzásával elfoglalva egy csekély lejtőről egy meredekebb lejtőre való átmenetelnél elmulasztja a tápszivattyúk teljesítményének kellő szabályozását, akkor a kazánba vezetett vízmennyiség túlnaggyá válhatik és úgyszintén a tüzelésbe vezetett petróleum mennyiség is túlnaggyá válhatik. A tüzelés gőzősítője ekkor gyengül, maga után vonván a kazán gyengülését és esetleg a jármű megállítását. A jelen találmány tárgyát képezó gőzautomobilnál mindezen hátrányok elkerültetnek és a motorikus erő szabályozása önműködővé tétetik vagyis függetlenné válik a vezető beavatkozásától. A kazánnak tápszivattyúja, mely habár szintén jármű által hajtatik, egy specziális czentrifugális regutár hatásának van alávetve, mely annak teljesítményét állandóvá teszi, bármilyen is a jármű haladási sebessége. Ezen czélból a szivattyú dugattyújának lökete fordított arányban van hozva a haladási sebességhez, vagyis az időegységben végzett löketszámhoz. Teljesítménye ily módon állandó marad minden menetnél és azon maximális mennyiségre szabályoztatik, melyet a kazán gőzösíthet. A kazánt a szivattyúval összekötő vezetékben egy tűzszelep van elrendezve, mely a teljesítményt a kivánt fokig elfojtja. A kazánba be nem jutó víz a szivattyúba áramlik vissza, egy rúgóhatás alatt álló szivatytyún keresztül, mely a kazáu számára szintén szabályozó gyanánt szerepel. A petroleumszivattyút a tüzeléssel összekötő vezetékben egy második tűzszelep van elrendezve, mely a nyomás fojtását és következésképen az égési anyag teljesítményé-