28995. lajstromszámú szabadalom • Újítások légnyomású fékszerkezetek fékező szelepén
— 5 — állást foglalja el, akkor a (27) nyílás a (30) nyílásnak jobb oldalához kerül és a (33) nyílás fölött foglal helyet, úgy hogy a komprimált levegő csakis a (33) nyíláson át vonulhat keresztül. Ekkor a levegő a (33) és (82) nyílásokon, illetőleg vezetéken és innen a redukáló szelepen át, valamint a (69 és 35) vezetékeken át a fékszerkezet fővezetékével kapcsolatban álló (18) kamrához áramlik, mint ez a 3., 4. és 5. ábrákból kivehető. Ennek az a következménye, hogy a fékszerkezet csővezetékében a főtartányból származó nyomást tartunk fönt, mely nyomás foka a nyomáscsökkentő szelep beállításától függ. Ez állás mellett a (37) vájat még mindig öszszeköti egymással a (42) és (90) nyílásokat és így az egyensúly a (19) dugattyú alatti és fölötti térben továbbra is föntartatik. Ha ezután az (5) szeleptestet úgy forgatjuk el, hogy a (7)-es vonal a (3)-mal jelzett állást foglalja el, akkor a (27) nyílás tovább halad jobb felé és a (43) nyílás fölé jut, mely alkalommal a levegő csakis e nyíláson hatolhat keresztül. Kívánatos, hogy az 5. ábrának jobbfelőli oldalához egy második nyomáscsökkentő szelep csatlakozzék, mint ez például a 3. és 4. ábrán föl van tüntetve, vagy más hasonló szerkezet, mely esetben a nyomáscsökkentő szelepszerkezetnek (82) és (69) vezetékei a (43) és (44) vezetékekhez csatlakoznak, épen úgy, mint a 3. ábránál ugyancsak az előbbeni vezetékek a (33) és (35) csatornákkal közlekednek, úgy hogy a légnyomás a főtartányból a (43) csatornán, illetőleg nyíláson át a nyomáscsökkentő szelephez s innen a (44) csatornán át a fékszerkezet fővezetékével kapcsolatos (18) kamrába vezettetik. A komprimált levegőnek a főtartányból a csővezetékbe való beáramlása ennek következtében ugyanazon módon szabályoztatik, akár a 2., akár a 3. állást foglalja el a fékező sze'en. A 3. állásnál a szeleptestnek (37) váiata még mindig összeköti egymással a (42) és (90) nyílásokat. épen úgy, mint azt előzőleg a 2. és 1. állásokra vonatkozóig c'őr.dtuk, úgy | hogy a kiegyenlítő dugattyú fölé a (22) kamrában épen annyi komprimált levegő vezettetik, mint alsó oldalához, úgy hogy a nevezett dugattyú egyensúlyban tartatik és így a (23) nyílás elzáratik. Ha az (5) szeleptestet tovább forgatjuk, úgy hogy a 7. vonal a 4-gyel jelzett vonal fölé essék, akkor a (27) nyílás a (43) nyílásnak jobb oldalánál fog feküdni, míg a (37) vájatnak külső íve a (42) és (38) nyílások közé jut és ugyancsak a (37) vájatnak belső íve a (90) nyílás fölött nyugszik. Ekkor tehát a működő nyílásoknak egyike sem áll a másikkal összeköttetésben. Ez állás a fékező szelep zárt állásának neveztetik, melynél az összes nyílások el vannak zárva és a fékszerkezet nem működhetik, mivel a fővezetékbe komprimált levegő sem be nem vezethető, sem abból ki nem bocsátható. Ha a szeleptest ismét tovább forgatta.tik, úgy hogy a 7-es vonal az 5-tal jelölt vonal fölé esik, a (37) vájatnak külső szakasza az előzetes kibocsátó (38) nyíláshoz érkezik, míg ugyanezen vájatnak belső szakasza még mindig a (90) nyílás fölött marad. Ennek a következménye az, hogy a levegő a kiegyenlítő dugattyúnak kamrájá-I ból fokozatosan kibocsáttatik, valamint az I e kamrával összeköttetésben álló tartányból is, még pedig a (90 37 38 39) nyíláson, vájaton, illetőleg csatornákon keresztül, minek következtében a (19) dugattyú fölemelkedik s e kczlxn a (23) nyílást szabaddá teszi, úgy hogy a levegő a fékszerkezet fővezetékéből kiömölhetik mindaddig, míg csak a nyomás a (19) dugattyú alsó oldalánál kissé alább száll a fölső oldalánál uralkodó nyomásnál, mikcr is a dugattyú leszáll s a (23) nyílást ismét elzárja. A mozdonyvez?tő a szelepet rendesen az (5)-tel jelölt állásban hagyja mindaddig, míg csak á nyomás a dugattyú fölött igen kis fokra csökkentetik, ekkor visszaforgatja a 4. állásba és ott hagyja addig, míg a kiegyenlítő dugattyú a fővé-i zetékhez nyíló csatornát szabaddá teszi és I csak akkor vezeti vissza a rendes állásba, ! mikor a fővezetékben lévő nyomás szintén