28995. lajstromszámú szabadalom • Újítások légnyomású fékszerkezetek fékező szelepén

Tegyük föl, hogy a (72) rúgó úgy van beállítva, hogy a (70) diafragmára ható négy atmoszféra nyomásnak felel meg. Ekkor, ha a nyomás a (68) és (69) vezetékekben, valamint a fékszerkezetnek fővezetékében a 4 atmoszféra nyomást eléri, a (70) és (71) részek fölfelé mozgattatnak és e közben a (78) szelep elzáratik. Ennek következtében azonban a (64) rúgó a (61) dugattyút és a (62) szelepet balfelé tolhatja, miközben a (67) nyílás elzáratik. Tegyük föl most már, hogy a (82) csatornán át például 5 atmoszféra nyomás vezettetik, akkor a (82) és (81) vezetékekben és a (61) dugattyúnak két oldalánál 5 atmoszféra nyomás fog uralkodni, míg ellenben a (68) és (69) csatornákban, a fékszerkezet fővezetékében csak 4 atmoszféra nyomás lesz jelen és ugyanilyen nyomás hat a (70) diafragmára is. Ha most már bármely okból a (69) vezetékben és a fékszerkezet vezetékében a nyomás 4 atmoszféra alá sülyedne, a (72) rúgó a (71) orsóval fölszerelt tárcsát lefelé tolja, a (78) szelepet ! megnyitja és nyomást bocsát a (81) csatornából és a (61) dugattyúnak jobboldalától a (68) és (69) vezetékekbe úgy hogy a (61) dugattyúnak kiegyensúlyozása megszűnik és így az annak baloldalánál uralkodó 5 atmoszféra nyomás azt balról jobbfelé eltolja, ez által a (62) szelep a (67) nyílást szabaddá teszi és így a nyomás átvezettetik a (82) csatornán keresztül a (70) diafragmához, mely ez által fölemeltetik, a (78) szelep elzáratik, mire a részek ismét elfoglalják normális állásukat és pedig a (68) és (69) vezetékekben 4atm. nyomással, míg a (81) és (82) vezetékekben, valamint az ezekkel összekötött részekben 5 atm. nyomással. A fékezőszelep működési módja az 5. és 6. ábrák figyelemmel kisérése mellett igen könnyen megérthető. Az (5) szeleptest működtetése végett, illetőleg összeállítása czéljából az előbbi (6) szelepfészekre helyeztetik, még pedig úgy, hogy a 6. ábrán föltüntetett, (7)-tel megjelölt vonal, mely megfelel az 1. ábrán szintén (7)-tel jelölt fogantyúnak, közvetetlenül az 5. ábrán (l)-gyel jelzett vonal fölé essék. Jól megjegyzendő, hogy a főtaitányból vagy pedig közvetetlenül a légszivattyútól vezetett komprimált levegő az (5) szeleptestnek fölső oldalánál és így a (27) nyílásnál is mindig jelen van. Az 5. ábrán (1—6)-tal megjelölt vonalak azon 6 állást tüntetik föl, melyekbe a 6. ábrán (7)-tel jelölt vonal, illetőleg a (7) fogantyú a fékezőszelep működtetése czéljából beállítható. Midőn az (5) szeleptest a (6) szelepfészken azon állást foglalja el, hogy a (7) vonal az (l)-gyel jelölt vonal fölött fekszik, a (27) nyílás közvetetlenül a (30) nyílás fölött fekszik, úgy hogy a nyomás alatt álló levegő közvetetlenül és nagy mennyiségben áramolhatik a főtartánytól vagy szivattyútól a (30) nyíláson és a (18) kamrán at el fékszerkezetnek fővezetékébe és innen a (19) dugattyúnak alsó oldalához, mely állás a rendes, vagyis a fékek meglazított állásának felel meg. E helyzetnél az (5) szeleptest (37) vájatának külső köríve vagy szakasza a (42) nyílás fölött fekszik, míg a nevezett vájatnak belső szakasza a (90) nyílás fölött (1. ábra), úgy hogy miközben a komprimált levegő a (30) nyíláson át a fékszerkezet fővezetékével kapcsolatban álló (18) kamrába vezettetik, ugyanakkor az utóbbiból a (42 37 és 90) nyílásokon, illetőleg vájaton át a kiegyenlítő dugattyúnak (22) kamrájához vezettetik, illetőleg ennek a (19) dugattyú fölötti szakaszába, úgy hogy a nyomás a nevezett dugattyúnak két oldalán egyensúlyban áll és így az megmarad rendes állásában. Ugyanekkor a szűk (40) vájat a (42) nyílás fölött fekszik, úgy hogy a nyomás alatt álló levegő e szűk (40) vájaton át a bő (29) vájatba és innen a (41) nyíláson és a (39) kibocsátó nyíláson át kitódul, miközben egyszersmind figyelmezteti a mozdonyvezetőt arra, hogy a szelep meglazított állásban van és ha ezen állásban nagyon sokáig megmarad, akkor a főtartánynak teljes nyomása közöltetik a fékszerkezetnek csővezetékével. Ha most már a szeleptestet úgy forgatjuk el, hogy a (7) vonal a (2)-vel jelzett