28932. lajstromszámú szabadalom • Fölületi kontaktus villamos közúti vasutak számára

Az (f) ágak között a (k) rúgón függő (h) kapcsoló van elrendezve. A (h) kapcsoló szintén vas- vagy aczéllemezkékből áll, melyek egymástól el vannak szigetelve és szögecsek segélyével egymással egyesítve. A (h) kikapcsoló szélei fölé két (m) rézcsík van hajlítva és azokon csavarok segélyével megerősítve. A kapcsoló lemezek (n) hasítékán (o) sárgarézpeczek van átdugva, melynek vékonyabb végei az (f) villaágaknak megfelelő nyílásaiba vannak beerősítve. Az (o) sárgarézpeczek vastagabb középső része a villa két (f) ágát egymástól megfelelő távolságban tartja és egyszersmind a (h) kapcsoló vezetésére is szolgál. A (k) rúgó a szigetelő (p) peczek segélyével a (h) bekapcsolóhoz van erősítve, mely czélból néhány középső lemez megfelelő kivágással van ellátva. A (k) rúgónak a fölső vége az (a) szár középső lemezeinek alsó végéhez van erősítve, melyek e czélból megfelelő kis nyúlvánnyal vannak ellátva. A (h) kapcsoló és az (a) szár között hajlékony (q) drótok vezető összeköttetést létesítenek. Minthogy a (p) peczek szigetelő anyagból van készítve, a (k) rúgón villamos áram nem áramolhat át. A (k) rúgó feszültsége oly nagy, hogy az a (h) kapcsolót mindaddig legmagasabb állásában tarthatja, míg egy jármű mágnesével a (d) kontaktus fölé nem kerül. Az (a) szár a rája fölfüggesztett (h) kapcsolóval együtt az (r) kőagyagcsőben van elhelyezve, mely a vízszintes irányban fekvő (s) kőagyagcsőnek függélyes ágát képezi. Az (s) kőagyagcsőben a (t) kábel fekszik, mely a villamos áramot a (b) fölületi kontaktusba vezeti, melyről az áramot a kocsi leszedi. A példaképen ismertetett foganatosítási alaknál a (t) kábel nincs bevonva és vas vagy aczéldrótból áll. Közvetlenül minden egyes fölületi kontaktus alatt a (t) kábel egy nemvezető anyagból készült (u) görgőn fekszik föl, mely az (s) cső falaiban ágyazott (v) sárgaréztengely körül foroghat. A (v) tengely az (s) cső egyik oldalából kinyúlik; hogy a tengely körül az (s) csőbe víz be ne hatolhasson, a tengelyt megfelelő tömítőszelenczével látjuk el. Az összes (v) tengelyek kinyúló végei egymással és a sínekkel fémcsíkok által össze vannak kötve. Az (u) szigetelő görgő fölülete lehetőleg nagy, a mennyiben hullámszerűen van kiképezve, hogy a villamosságnak lehetőleg nagy ellenállás álljon útjában, ha oldalas kiáramlás történnék. Ha a villamosság ennek daczára is az (u) görgőn át venné útját, úgy az a (v) tengelyen át a sínbe kerül, miáltal ki van zárva, hogy a fölületi kontaktusok a szigetelés tökéletlensége következtében árammal töltessenek meg. Ezen elrendezés következtében a fölületi kontaktus csak addig látható el árammal, míg a kocsi fölötte áll. Az (r) kőagyagcső szűkülő (w) terét alkalmas tömítő anyaggal töltjük ki és a fölötte lévő teret bitumennel vagy hasonló anyaggal töltjük meg. A (b) fölületi kontaktus egyszerű alakjánál fogva két (x) gránittömböt könnyen úgy lehet kivágni, hogy azok egymásba illenek és a fölületi kontaktust körülvéve, ennek alátámasztásul szolgálnak. Nagy forgalomnál tehát nagyobb tartósságot érünk el, mint a mély összetett kő alkalmazása esetén elérhető volna. Az ismertetett foganatosítási alaknál a fölületi kontaktus megvizsgálása és kijavítása czéljából könnyen kiemelhető, ha a fölületet előbb kevéssé hevítjük, hogy a bitumen kevéssé meglágyuljon. A (h) kapcsolónak a (t) kábellel áramvezetés czéljából való érintkezésbe jövetele a járművön lévő mágnesnek a fölületi kontaktusra való behatása által idéztetik elő. Az indukált mágnesség áramköre a fölületi kontaktus fölött lévő mágnes egyik sarkából indul ki és az (a) száron, a (h) kapcsolón és az e között és a kábel közötti téren áthaladva, a kábelen, a csöveken, a földön és levegőn keresztül a járművön lévő mágnes másik sarkához finoman elosztva visszatér. Ha a (h) kapcsoló és a (t) kábel közötti távolság csökken, úgy ez által az