28925. lajstromszámú szabadalom • Gép, kis frekvenciájú vagy többfázisú váltakozó áram fejlesztésére
tékeket kell indukcziómentesen kiképezni — mi gyakorlatilag lehetséges — hogy az átkapcsolás tetszőleges fáziseltolódásnál szikraképződés nélkül menjen végbe. Az eddig leírt eljárásnak azonban más hátránya van. Míg ugyanis a vezeték fölcserélődésének pillanatában a megosztott gyűrű (a és b) szakaszai között feszültségkülönbség föl nem lép, egy fél fordulat után ez a feszültségkülönbség az egyenáramú gép teljes feszültségével válik egyenlővé. Az (a b) szakaszokat azonban csak egy hézag, illetve szigetelő darab választja el. Csakis légszigetelés alkalmazása esetében sikerül meggátolnunk azt, hogy a feszültségkülönbség a két szakasz között — természetesen romboló hatású — szikratünemény föllépte mellett ki ne egyenlíttessék, szilárd szigetelők tapasztalás szerint minden esetben bevonódnak egy igaz hogy vékony vezető réteggel, mely az áramátmenetet közvetíti. Az áramátkapcsolás tehát ennek megfelelően, ha a keféket egyszer helyesen beállítottuk, kezdetben teljesen szikraképződés nélkül történik ugyan, de később heves szikraszórás lép föl. Ez a hátrány akkor sem kerülhető el, ha széles szigetelőt és megfelelő szélességű kefét alkalmazunk, mert a kefeszélességnek bizonyos határt túllépnie nem szabad. Ellenben teljes biztonsággal megszüntethető, ha a 2. ós 3. ábrán látható két (4 és 5) kefét kettősen képezzük ki és a kefék egymástól való távolságának megfelelően a gyűrűszeleteket több szigetelt darab útján választjuk el egymástól. Eme darabok, minthogy a szigetelő anyagok rendszerint nem elég tartósak, fémszegmentumok lehetnek, melyeket a kollektorszegmentumokhoz hasonlóan szigetelők választanak el egymástól. Ebben az esetben főleg a darabok száma, nem azok összes ívhossza mérvadó. A 4. ábrán ez az elrendezés látható anélkül, hogy az áramfejlesztővel és fogyasztóval össze volna kötve. Az egymással vezető kapcsolatban lévő kefék (kettős kefék) ugyanazokkal a számokkal vannak jelezve. Könnyen fölismerhetjük, hogy a vázolt helyzetnél ép úgy, mint a csak egy kefével ! I bíró kiviteli alakoknál az (a és b) gyűrűszeletek vezető kapcsolatban vannak egymással, míg minden más időpontban a két kefét valamennyi, egymástól szigetelt fémszelet választja el egymástól. A szigetelt közbeeső darabok hosszát meglehetősen nagyra választjuk. Világos ugyanis, hogy ennek az elrendezésnek a működési módja teljesen megegyezik az egyszerű kefékével, amíg a vezető gyűrűszakasz ívhossza nem kisebb, mint a megfelelő kefék (közép vonalainak) ív által mért távolsága. Ugyanis ebben az esetben a gyűrűszakaszt, melyet előbb egy kettős kefe érintett, a második csak azután fogja érinteni, hogy az első elhagyta azt, az az idő pedig, ameddig a gyűrűszakasz be volt kapcsolva, eme két ívhosszúság összegével egyenlő. így tehát a gyűrűszeleteket — ha csak egy pár ily gyűrúszelet van alkalmazva, vagyis ha (n, 1) egy-egy körnegyedre lehet kisebbíteni, a többi két körnegyedet pedig a szigetelt szeletekkel kitölteni, mely esetben a szikra átugrása ellen teljesen biztosítva vagyunk. Az eddigi fejtegetések egyfázisú váltakozó áram előállítására vonatkoznak, azonban ugyanúgy lehetne két különböző fázisú váltakozó áramot is az egyenáramú gépről levenni. Legegyszerűbb az elrendezés akkor, mikor két negyedperiodussal eltolt áramunk van, melyet egy egyenáramú kefe és két 8Úrlódógyűrű segélyével lehet létésíteni, ha ezeket — kétsarkú gépnél — a gép fegyverzetének két, egymástól 180° távolságban lévő pontjával, illetve két szemben fekvő kollektorszeletével kötjük össze. Lehet azonban, ép úgy mint egy fázis esetében, egyetlen súrlódógyűrűt alkalmazni, ha mindkét egyenáramú kefét használjuk, minthogy az egyik áramkör feszültsége akkor a legnagyobb, amikor a másiké zérus. Ily kiviteli alak látható két -^ -el eltolt váltakozó úi áram esetében kétsarkú egyenáramú gép alapúi vételével a 6. és négysarkú gép alapúi vételével a 7. ábrán. A megosztott gyűrűn súrlódó keféket itt a föntebb leírt kettős kefék helyettesítik. A rajz szerint ! mindkét esetben ama fázis kommutálása