28911. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos akkumulátor telepeken

ezen (42) kupak egy (43) gummitömítéssel bír, mely a (38) toldat szájnyílásán kiképezett ferde (44) fölfekvéssel érintkezik. A (42) kupak rendesen egy (45) kengyel által tartatik helyzetében, míg a csukló egy (46) tekercsrugóval van ellátva (1. ábra), mely a kupakot önműködően kinyitja, ha a (45) kengyelzárt oldjuk. A gyűjtőtelepek üzeménél, akár alkálikus, akár savas elektrolytok alkalmaztatnak, gázok fejlődnek, melyek rendesen a túltöltés folytán adódnak és mely gázok az oldatból mechanikusan magukkal ragadott részecskéket igen finom por alakjában tartalmaznak, a mi hátrányos, a mennyiben a telep és a kapcsolatos részek egy réteggel vonatnak be, miáltal a rövid zárlat lehetősége elősegíttetik. Az elillanó gázok továbbá az orr és torok nyálkahártyáira izgatólag hatnak, miért is az ezen gázokkal telt helyiségekben való tartózkodás kellemetlen; az alkálivesztesé bizonyoss idő múlva szintén szükségessé teszi, hogy ezen veszteség pótoltassék. Hogy már most az elillanó gázokból a mechanikusan kiragadott részecskék kiválasztassanak és hogy az elillanó gázok nem robbanóvá tétessenek, a 7. ábrában rajzolt berendezés alkalmazható. A (3) födélben egy (48) szelepfészekkel ellátott (47) nyakdarab van megerősítve, mely szelepfészekkel egy czélszerűen kemény gummiból készített és súllyal terhelt (50) rúddal fölszerelt (49) szelep működik össze. A (47) nyakdarabba egy (51) tok van becsavarva, melyben (52) légnyílások vannak elrendezve és ezen nyílások fölött egy (53) deflektor van elhelyezve, mely az elillanó gázokat szétosztja és az átmenetet szűkíti. Az (51) tok tetején egy (54) szövet van elrendezve, mely úgy működik, mint egy a biztosító lámpáknál alkalmazott fémszövet, a mennyiben megakadályozza, hogy láng a czellába hatolhasson és ez által utóbbiban a robbanó gázok meggyúladjanak. Ezen eshetőség továbbá az (53) deflektor alkalmazása által is el van kerülve, mely az elillanó gázokat szétosztja és kivezeti. A kísérletek azt bizonyították, hogy az esetben, ha a (49) szelep nem alkalmaztatik, akkor az elillanó gázok, melyek az oldatot finom por alakjában tartalmazzák, a folyadékot finom hártya alakjában mindazon részeken hátrahagyják, melyekkel érintkezésbe jönnek és a küllégbe még oldattal terhelve illannak el. A mint a gázoknak a czellából való elillanása folytatódik, és a gázok a mechanikusan magukkal ragadott részecskéket magukkal viszik, utóbbiak nem abszorbeáltainak a már lerakódott folyadékréteg által, és pedig azért, mert az elillanó gÉzok s bcssége nem e'ég nagy, hogy ez?n rétegfölület tenzióját legyőzze, miért is a gázok a részecskéket magukkal viszik. A kísérletek továbbá azt bizonyították, hogy az esetben, ha a (49) szelep alkalmaztatik, akkor a szelep terhelése mindaddig megakadályozza a szelep nyitását, míg a czellában a gáznyomás nem emelkedett egy bizonyos fokra és ha ezen nyomás elegendő nagy, hogy a szelep kinyíljék, akkor utóbbi hirtelen fölemeltetik és ez által a gázok kiáramolnak. Miután ily módon a kiáramlás aránylag sebesen történik, az elillanó gázok a mechanikusan tovaragadott részecskéket elég nagy erővel vetik az (51) tok fúratának belső oldalán és a szelep szélein lerakódott oldathártyához, úgy hogy a hártya fölület-tenziója legyőzetik, miáltal a mechanikusan tovaragadott részecskék a hártyával egyesülnek és ez által az elillanó gázoktól tényleg elkűliöníttetnek. Ennek folytán az elillanó gázok káros sajátságuktól megszabadíttatnak és többé nem hatnak izgatólag. Mihelyt a gáznak a czellában való kiáramlása megtörtént, a szelep terhelése a szelepet elzárja, miáltal a czella mindaddig zárva tartatik, míg a gáznyomás annyira fölemelkedik, hogy a leírt folyamat megismétlődhetik. Az összes lemezek fölött czélszerű egy (55) válaszfalat alkalmazni (3., 5. és 7. ábrák), mely perforálással bír. Ezen válaszfal kemény gummiból készíthető. Egy ily válaszfal alkalmazásánál, ha a czella túltöltése az oldat habzását okozza, akkor az oldat egész a válaszfalig fölemelkedik és i utóbbit egy hártyával vonja be, mely hár-