28911. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos akkumulátor telepeken
tya a perforálásokat elzárja és gázmentes zárást létesít. Miután a gáznyomásnak ily módon a válaszfal alatt kell összegyűlnie, a válaszfal kissé fölfelé domborul, addig, míg a nyomás annyira megnő, hogy a perforácziók egyikén vagy többjén áttör, miáltal a gáz elég nagy sebességgel illanhat el, hogy a czella födelének alsó oldalán a hártya fölület^tenzióját legyőzze, miáltal a mechanikusan tovaragadott részecskék az elillanó gázból kiválnak. A most leírt válaszfal a föntebb leírt szelepszerkezet kisegítésére használtatik, különösen akkor, ha a túltöltés folytán heves gázfejlődés áll be. A telep összeállításánál czéliszerű ható anyagok gyanánt a depolarizáló pólus részére a nikkel elektrolytikus ható oxydját és a kisütésnél az oxydálódó pólus részére elektrolytikusan ható, finoman fölaprózott vasat alkalmazni; a nikkelt czélszerű, úgy mint eddigelé, pehelygrafittal keverni. Azon tény folytán, hogy a nikkel-elem, ha töltő áramnak van kitéve, jobban igyekszik duzzadni, mint a másik pólus, czélszerű anikkelt tartalmazó (8) zsákokat vagy vartányokat vastagabb aczéllemezből készíteni, mint a finoman fölaprított vasat tartalmazó zsákokat. Ez azonban nem lényeges és ha a könnyűség nem igen kivántatik, akkor mindkét ható anyag zsákjait vagy tartányait ugyanazon vastagságú fémből készíthetjük. Azt találtam, hogy igen jó eredmények biztosíthatók, ha a vas helyett a kobalt anhydrikus oxydjait vagy más elektrolytikusan ható kobaltoxydckat alkalmazunk, azonban a legjobb eredményeket mégis akkor érjük el, ha elektrolytikusan ható finoman fölaprózott vasat alkalmazunk. A kobaltnak e czélra alkalmas anhydrikus oxydját az által kaphatjuk, ha a kobalt száraz oxalátját izzítjuk és azután a levegőn alacsony hőmérsékleten tartjuk, míg egészen szétmálik. A helyett, hogy a kisütésnél az oxydálódó elektróda részére pehelygrafitot alkalmazunk, a ható anyaggal kapcsolatban valamely jól redukálható fémet, mint például higany, vörösréz vagy ezüst, vagy ezen fémek egy kombinácziója is alkalmazható azon czélból, hogy a ható részek között jobb elektromos kontaktus biztosíttassék, úgy hogy a súly némileg kisebb lesz, mi mellett egyidejűleg a czeKa az egész kisütési periódus alatt nagyobb feszültséget tart fönn. Czélszerűnek találtam, ha az elektrolytikusan ható, finoman fölaprított vashoz vagy más ható anyaghcz megfelelő mennyiségű ammoniás rézvegyületet és higany lecsapott oxydját adjuk, úgy hogy végül egy oly keveréket kapunk, mely 64°/0 vasból, 30% vörösrézből és 6% higanyból áll. Az ammoniás rézvegyületnek és higanyoxydnak az elektrolytikusan ható vashoz vagy más hátó anyaghoz való hozzáadása azt eredményezi a vörösrézben és higanyban, hogy utóbbiak a vas redukáló hatása folytán azonnal fémes állapotra redukáltatnak, mi mellett a vasszemcsék egy része oxydáltatik; egyidejűleg a fémes vörösréz részei higanyamalgámmal vonatnak be, úgy hogy az oxydáló hatástól jobban megvédetnek. A reakczióban az ammóniák gáz alakjában szabaddá lesz. A fönt leírtak azt eredményezik, hogy l mindegyik ható vasréz vagy más ható í anyag, fölületén igen finoman elosztott alakban amalgámozott vörösréz lepellel boríttatik be, mely egy kevés vasoxyddal keverődik. Ezen keverék ezután brikettek alakjára hozható és a telepen alkalmazható. Természetes, hogy a higany egymagában is alkalmazható redukáló anyag gyanánt, mely esetben megfelelő mennyiségű lecsapott higanyoxydot kell a finoman fölosztott elektrolytikusan ható vassal vagy más ható anyaggal keverni, úgy hogy végter| mék gyanánt egy oly keveréket kapjunk, mely 20% higanyból és 20% vasból áll. Ha egyedül vörösrezet alkalmazunk, akkor az elektrolytikusan ható vassal vagy más ható anyaggal oly mennyiségű ammoniumos vörösrezet kell keverni, hogy a kapott keverék 66% vasból és 34% vörösrézből álljon. A higanynak vashoz, vagy a vörösréznek vashoz vagy higanynak és vörösréznek vashoz való fönt megadott arányai a legjobb eredményeket adják, azonban
