28903. lajstromszámú szabadalom • Újítások automobilokon

_ 4 -tartóira föl lehet szerelni. A (Gl) nyújtványok és az (A2) kereszttartó között (G2) rúgók vannak bekapcsolva, minek következtében a gőzfejlesztő engedékenyen van a keretre ágyazva. A nyújtványok síkja a vízcsövek tengelyével hegyes szöget képez, tehát a gőzfejlesztőt a jelzett módon, nem függélyes helyzetben lehet a járműre szerelni. Eme szerelési módnak az a czélja, hogy a gőzfejlesztő súlypontja közelebb essék az (A2) kereszttartóhoz, tehát hogy a (G2) i'úgók oldalirányú erők által kevésbbé vétessenek igénybe, továbbá hogy a gőzfejlesztő alapfölűlete annyira kiszélesítessék, hogy fölső, az (A2) kereszttartótól elfordult vége föl ne billenhessen. Az (F5 F7) süvegek mindegyikének (F9) csőcsonkjai vannak, melyek a (G) oldalfalak furatain mennek át és melyek a gőzfejlesztőnek az oldalfalakkal való kapcsolására szolgálnak. Az oldalfalak között levő nyílást a (G3) burkolat födi. A tüzelő kamara hátsó oldalán a kamara egész hosszan végignyúló, ismert szerkezetű (H) lángzőcső fekszik, mely folyékony tüzelőanyag égetésére szolgál. A (J) táplálócsövek, melyek vizet vezetnek a gőzfejlesztőbe, legelőnyösebben a burkolat fenekén, az(F7) süveg közelében lehetnek elhelyezve, úgy hogy a víz előmelegítve jut a gőzfejlesztőbe, ezenkívül a lángzónái képződő láng útjában a (K) elpárologtató csövek is el vannak helyezve, melyek a lángzóba jutó folyékony tüzelőanyag elpárologta tására szolgálnak. A gőzfejlesztő mellső oldalán alkalmazott csöveket egy (F10) terelőlemez födi le, mely alsó végén nyitva van és a lángzónái fejlődő lángot az (FI F2) csövekhez tereli, a csövek mögött egy áttört (FII) terelőlemez van alkalmazva, úgy hogy az égéstermények a csövek elhagyása után eme lemezen hatolnak át és azután távoznak a (G3) burkolat (F12) elvezetőcsövén. Annak, hogy az (FI) csövek az (F2) csövek alatt torkollanak az (F8) kamarába és hogy az (F2) csövek az (FI) csövek fölött nyílnak az (F6) kamarába, a vízkeringés élénkítése a czélja, amennyiben ily módon az (F2) csövekben egy fölfelé, az (FI) csövekben pedig lefelé irányúló áram keletkezik, mint azt később ismertetni fogjuk. A gőzfejlesztő működési módja a következő : Az alsó (F8) kamarát a (H) lángzóból származó és a fűtőtéren átáramló meleg égéstermények hevítik. Ezek a gázok a fűtőtér elhagyása után az (FI F2) csőkötegekhez tereltetnek, ezeken (L. a 7. ábrát) balról jobb felé áramlanak át, úgy hogy az (F2) csövek hőmérséklete az (FI) csövekénél nagyobb fog lenni. A gőzfejlesztőben a vízszínt az Y—Y vonal jelzi, az (F8) kamara pedig — ha a gőzfejlesztőt nem fűtjük, — vízzel van tele. Mikor gőzt fejlesztünk, a kamarában egy gőzréteg képződik, mely a viz színét állandóan közel az (F2) csőköteg alsó végéig lenyomja. Magától érthető, hogy ez a vizszín annak megfelelően, milyen viszonyban van a gőz- és víznyomás, változó, ennek megfelelően az (F2) csöveken hol gőz, hol víz emelkedik föl az (F6) kamarába. Az (F6) kamarából a gőzt elvesztjük, a víz pedig ama csöveken, melyeken a kamarába emelkedett, vissza nem folyhat, amennyiben ezt az említett csövekben állandóan fölfelé emelkedő gőz- és vízáram meggátolja, ezért a u'z az (FI) csöveken folyik vissza az alsó kamarába. Minthogy az (F2) csövek magasabban nyúlnak be a fölső kamarába, mint az (Fí) csövek, a víznek az utóbb említett csöveken való visszafolyása még biztosabban meg van gátolva. Az (FI) csövek állandóan vízzel vannak tele, mely ezeken az (F8) kamara felé áramlik, tehát nincs ok arra, hogy a gőz eme csöveken törekedjék fölemelkedni, ellenkezőleg, könynyebben szállhat föl a gőzzel és vízzel telt (F2) csöveken, mint az (FI) csöveken, melyekből a folytonos vízoszlopokat volna kénytelen kiűzni. A mint a víz a gőzfejlődés megindulása után az (F8) kamarába bejut, az (FI) csöveken már csak víz fog átfolyni. A megrajzolt kiviteli alaknál a két csőköteg egymás mellett van elhelyezve, úgy hogy az egyiket magasabb hőfokra hevíthetjük, mint a másikat, azonban ha kívánatosnak látszik, a két csoport csövei egymás-