28880. lajstromszámú szabadalom • Elektromos úton vezérelt, a vonat utolsó kocsiján alkalmazott szelep légnyomásos fékekhez

— 2 — által átfolyt (i) tekercselése pedig a (c) | vezeték és a föld közé van kapcsolva. Az ; (a). és (b) vezetékek a (k) és (1) áramzáró darabokban végződnek, melyek egymással rendszerint nincsenek kapcsolatban, de kap­csolatba jönnek egymással az egyrészt a fő­vezetékben uralkodó légnyomás, másrészt a (w) rúgó hatása alatt álló (n) dugattyún szigetelve fölerősített (m) záró darab út­ján, mikor az (n) dugattyúra ható, tehát a fővezetékben uralkodó nyomás a vonat vé­gén egy bizonyos érték alá sülyed. A lokomotivon egy elektromos (o) vezér­kapcsoló van alkalmazva, melynek a föld­től szigetelt (p) emelője egy (q) áramfor­ráshoz csatlakozik, melynek másik sarka földre van kapcsolva. Végül az (a) vezeték és az (o) vezérkap­csoló (r) sínje közé még az (s) kikapcsoló is be van kapcsolva, melyet a (t) rúgó ál­landóan zárni törekszik. A leírt elrendezés működési módja a kö­vetkező: Ha az (o) vezérkapcsoló (p) emelője az (I) állásban (menetállásban) áll és ha az egész fővezeték normális nyomás alatt van, az (a) vezetéken és a (g) tekercselésen áram megy át. Az (n) dugattyú a legma­gasabb állásban van, melyben a (k 1) áram­záró darabok egymással összekötve nin­csenek. A (g) tekercselés tehát gerjed, (u) fegy­verzetét meghúzza és az evvel kapcsolt (v) j szelep a (z) teret, tehát a főlégvezetéket is elzárja a külső levegőtől. A vezérkapcsoló eme helyzeténél lehet­séges a fékezés, ha: a) valaki az egyik kocsin lévő (d) vész­kikapcsolót zárja, mert ez által a (b) ve­zeték az (a) vezetékkel jön kapcsolatba és • az (o) vezérkapcsolón át a (q) áramforrás­hoz csatlakozik, tehát az (e) fékszelepek elektromos úton gerjednek és a fékeket ismert módon meghúzzák. b) Önműködően indul meg a fékezés, ha az elektromos fékberendezés nem használ­ható (az áramforrás hasznavehetetlen vagy az áramkör megszakadt). Ebben az esetben ugyanis a (g) teker- 1 | cselés nincs áram alatt és a fővezetékben l uralkodó légnyomás a (v) szelepet nyitja, minek következtében a fék meghúzása tel­jesen légnyomásos úton megy végbe. i c) Önműködően indul meg végül a féke­zés, mikor az (n) dugattyúra ható, tehát a fővezetékben uralkodó légnyomás egy bizo­nyos határ alá sülyed, például mikor a vezetékben valamely zárócsap zárva van. Ebben az esetben az (n) dugattyút a (w) rúgó lenyomja, az (m) áramzáró darab a (k) és (1) áramzárókat összeköti,, a (b) vezeték a (k) és (l) áramzáró darabok út­ján az (a) vezetékhez és az áramforráshoz csatlakozik és az elektromos (e) fékszele­pek működésbe jönnek. Ha a vezető akar fékezni, a (p) a (II) állásba állítja, az (a) vezeték ekkor a (q) áramforráshoz marad kapcsolva, de a (b) vezeték is hozzá kapcsolódik és a fékezés megindul. Minthogy az (a) vezeték bekapcsolva ma­rad, a vonatot a kocsikból is lehet fékezni, a (g) tekercselés pedig gerjesztve és így a (v) szelep zárva van. Ha már most a vezető a fékeket meg akarja ereszteni, a (p) emelőt a (III) ál­lásba viszi. Ebben az állásban a (c) veze­ték kapcsolódik a (q) áramforráshoz és így az (f) fékmegeresztő szelepek és az (i) te­kercselés gerjed. I Az (a b) vezetékek, a (g) tekercselés és az (e) fékszelepek ekkor nincsenek áram alatt. Az (u) fegyverzet leszakadása és így a (v) szelep nyitása és a levegő kiáram­lása ekkor lehetetlen, mert a most ger­jesztett (i) tekercselés az (u) fegyverzetet meghúzza és a (v) szelep zárva tartja. Ma­gától érthető, hogy ez a körülmény a fő­vezeték megtöltését nagyon megkönnyíti. Hogy a (II) állásból a (III) állásba való átmenetnél az (u) fegyverzet le ne szakad­jon és a (v) szelep ki ne nyiljék, az (a) ve­zetéket csakis akkor szabad megszakítani, mikor az (i) tekercselés már gerjesztve van. Ezt egyszerűen az által érjük el, hogy az (r) és (y) sinek bizonyos hosszúságú szaka­' szon egymásba nyúlnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom