28862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázoknak folyadékokban való föloldására

súlyánál fogva a (B) tartályból lefolyik és ekközben az (o, r) és (y) csatornákon keresz­tül gázt vagy levegőt sziv a (B) tartályba. Ezzel a műveletek körfolyama be van fejezve, mert a csapkúpnak egy újabb negyed fordulattal való elforgatása után friss víz folyik a (B) tartályba. Minden körfolyamat végén a (v) szelep gázt tart vissza az (A) tartályban. Minthogy a gázt előbb arra alkalmazzunk, hogy a vizet a (B) tartályból az (A) tartályba szorítsa és ezután, a harmadik beállításnál, arra, hogy a vizet a (B) tartályba vissza­hajtsa, a gáz kettős föladatot teljesít: elő­ször nyomása arra használtatik föl, hogy vizet egy nyomás alatt álló gázzal töltött tartályba porlaszszon úgy, hogy ezen víz a gázt absorbeálja ; másodszor a gáz az absor beáltató tartályba bocsáttatik be, hogy a víz által absorbeáltassék : eszerint a komprimált vagy folyósított szénsavban rejlő energia a szénsavas víz előállítására igen gazdaságos módon hasznosíttatik. A víznek szénsavval való telítése a leírt berendezés segélyével bármily megenged­hető nyomásnál eszközölhető; minthogy azomban a kereskedelemben kapható kom­primált vagy folyósított szénsav krbl. 60 at­mosphaera nyomással bír és a szénsavas víz előállításánál csak krbl. 6 atmosphaerára van szükség, czélszerű a szénsavhengert a berendezéssel összekötő csőben egy redukáló szelepet alkalmazni. A szénsavat azonban legalább oly nyomás­sal kell beáramoltatni, mely nagyobb (krbl. 2 atm.-val) mint azon nyomás, melynél az abszorptiónak végbe kell mennie, oly czél­ból, hogy a vizet a (B) tartályból a nyomás alatt álló gázt tartalmazó (A) tartályba át lehessen hajtani. Minthogy a víz minden atmosphaeránál 1 térfogat szénsavat absorbeál, azért, ha a vízzel pl. 6 térfogat szénsavat akarunk absorbeáltatni, a (v) szelepet akként állítjuk be, hogy ez 6 atmosphaera nyomásnál nyíl­jék meg. A (B) tartály űrtartalmát akként kell méretezni, hogy az az egy körfolyamat­ban kezelendő vízmennyiséget befogadhassa. A föltételezett példában 8 atmosphaera 1 nyomás szükséges a víznek a (B) tartályból az (A) tartályba való áthajtására. A víz az (A) tartályban térfogatának hatszoros tér­fogatát kitevő gázmennyiséget absorbeál és ezen tartály belsejét kitöltve a nyomást nem növeli. A (B) tartály végtére 8 térfogat gázzal töltetik meg és mihelyt a két (A) és (B) tartályt (a mint ezt a harmadik beállí­tásnál leírtuk) egymással összeköttetésbe hozunk, hogy a szénsavas víz az (A) tar­tályból a (B) tartályba áthajtassék, akkor az (A) tartályban lévő víz a (B) tartályban eredetileg 8 térfogat gáznak 6 térfogatával helyettesíttetik. A (v) szelep rendeltetése már most az, hogy minden műveletnél a víz szétporlasztására szükséges gáz mennyi­séget túlhaladó gázt kibocsássa. Az (m) csatorna szűkítése arra szolgál, hogy ez a gáznak a (B) tartályba való hir­telen beáramlását megakadályozza és hogy az (A) tartályba való beáramlást lassítsa, midőn a víznek az (A) tartályba való áthaj­tása után a csapkupot a következő állásba hozzuk. A (w) porlasztó süvegnek (wl) és (w2) nyílásai egymással szemben álló sorokban vannak elrendezve úgy, hogy a kiáramló vízsugarak egymásba ütközvén, a víznek igen finom fölosztását okozzák, mely álla­potban az leggyorsabban telíttetik gázzal, (6) egy a porlasztó süveg fölső részében elrendezett golyószelepet jelöl, mely a gáz­nak az (A) tartályból a (B) tartályba való átáramoltatására szolgál. A víz a (B) tar­tályból az (A) tartályba való áthajtása közben ezen goiyószelepet fészkére szorítja. Ezen szelep a víznyomás megszűnte után a lyukasztott közbenső (7) falra sülyed vissza és ekként a gáznak útját a (B) tar­tály fölé megnyitja. Magától értetődik, hogy a porlasztó tetsző­leges más módon is rendezhető el. A rövid (y2) csőnek és a csapkúp alsó részében elrendezett (y3) kamrának rendel­tetése abban áll, hogy ezek a csapkúpnak a második és harmadik beállításánál egy kis gázoszlopot nyomás alatt tartsanak vissza, mely a negyedik beállításnál, midőn az íy) cső az (r) és (c) csatornákon keresztül

Next

/
Oldalképek
Tartalom