28862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázoknak folyadékokban való föloldására
4 a küllevegővel köttetik össze, az ezen csatornákat kitöltő vizet kifújja és ezáltal a szénsavas víznek kifolyatása közben a levegőnek vagy gáznak azonnali utánáramlását biztosítja. Hogy a kész víz az (x) és (2) kifolyató csöveken át zaj nélkül áramoljék ki, a csapkupot pl. a szűk (rl) horonynyal (6. ábra) látjuk el, mely (r) és (c) között összeköt" tetést létesít és ezáltal az (y3) kamrából gázt bocsát ki, mielőtt még (g) és (x) között összeköttetős létesül. Ha a szénsavas víznek gyorsabb előállítását akarjuk elérni, akkor a berendezésnek egyes részeit kétszeresen rendezzük el úgy, hogy a csapkúpnak minden teljes fordulata alatt kétszer lehet kész vizet kifolyatni Ezen czélból az (C) csapházat az (A) tartály (az abszorbeáltató tartály) alatt rendezzük el és ezen tartály két szemben fekvő oldala egyenlő magasságban két kisebb (B) tartályt szerelünk oly csövekre melyek a csapházon a 2. ábrában látható az (A) tartály számára szolgáló toldathoz | hasonlóan elrendezett toldatokba vannak beillesztve, a mikor is a csaptestben és a csapházban a csatornákat megfelelő módon akként rendezzük el, hogy a körfolyamat a következőképpen menjen végbe. Először az egyik (B) tartály a vízvezetékből vizet kap (az előbb leírt foganatosítási alak első műveletének megfelelően), miközben a második (B) tartály a vizet és a gázt az (A) tartálylyal fölcseréli (mint az előbbi foganatosítási alak harmadik műveleténél). Ezután az első (B) tartály vizét az (A) tartálynak adja át (az előbbi foganatosítási alak második műveletének megfelelően), míg a második (B) tartály vizét a (2) kifolyató cs'jvön keresztül kibocsátja (az előbbi foganatosítási alak negyedik műveletének megfelelően). Ezután az első (B) tartály cserél vizet és gázt az (A) tartálylyal (előbenni foganatosítási alak harmadik művelete), míg a második (B) tartály kap vizet a vízvezetékből, mint a leírt berendezés első műveleténél. Erre az első (B) tartály vizét a (2) csövön keresztül kifolyatja (negyedik müvelet), míg a második (B) tartály vizét az (A) tartálynak adja át (második művelet). Hogy a berendezés szállítható legyen, azt megfelelő álványnyal látjuk el. Ezen esetben az állványon a berendezés alatt egy pl. 41 /2 liter űrtartalommal biró víztartályt erősítünk meg. Ezen tartály fölül zárva van és egy kibocsátó szeleppel, valamint a töltéséhez és kiürítéséhez szükséges szerkezetekkel van ellátva. A víztartály mögött egy nyomás redukáló szelepet és egy szénsavhenger fölvételére szolgáló tartó szerkezetet rendezünk el. Ezen szénsavhengert a redukáló szeleppel, ez utóbbit pedig a (C) csapháznak (m) bebocsátó csatornájával kötjük össsze. A víztartálylyal a (C) csapháznak (c) bebocsátó csatornáját kötjük össze és az (1) furaton a (v) szelep által kibocsátott szénsavat egy csövön keresztül a víztartályba vezetjük, melyben az a víznek a (B) tartályba való áthajtása czéljából nyomó közeg gyanánt szolgál; a fölös gáz a tartályból az említett kibocsátó szelepen keresztül áramlik ki. A többi összeköttetések és a működés ugyanolyan, mint a leírt egyszerű foganatosítási alaknál. A redukáló szelepnek leírt elrendezése a berendezésre nem lényeges, a mennyiben a gázt a szénsavhengerből pld. egy oly űrtartalmú közbenső tartályba bocsáthatjuk, mely az egy-egy művelethez szükséges gázmennyiséget képes befogadni; ezen tartály töltése és kiürítése számára a csapkúpban és a (C) csapházban megfelelő csatornákat rendezhetünk el oly módon, hogy a gáz a körfolyam egy része alatt a közbenső kamrába bocsáttatik és ebből a víznek a (B) tartályból az (A) tartályba való áthajtása közben egy szűkített nyíláson át kiáramoltatható. A közbenső kamra töltése és kiürítése önműködően azáltal is történhetik, hogy annak szelepét egy a csapkúpon elrendezett görbületi korong befolyásolja. Közönséges berendezéseknél azonban ajánlatosabb redukáló szelepet alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gázoknak folyadékokban való föloldására, melynél a gáz a föloldáshoz
