28845. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán túlhevítővel

ges (8) toló által szabályozható. Az üreges j (8) toló a (9 10) tölcsérekkel akkép áll j kapcsolatban, hogy a lokomotív haladása közben keletkező légáram a toló üregén folytonosan keresztüláramlik és ez által hűtést létesít, hogy a toló alsó vége a tízgázok által való elégetés ellen lehetőleg biztosíttass ék. Ha tehát a tűzgázoknak az (1) túlhevítőre való hatását csökkenteni, illetve megszakítani akarjuk, akkor a (8) toló az 1. ábrán föltüntetett helyzetből kevésbbé vagy többé lesülyesztetik. Azon pillanatban, midőn a (8) tolónak alsó vége a (6) lemezre fekszik, a (2) tűz térből fölszálló tűzgázok nem áramolhatnak a (3) dóm belsejébe, illetve az, (1) túlhevítőhöz és a gőz túlhevítése megszűnik. Hogy a túlhevítő működése a gép munkájához alkalmazkodhassék, a (8) toló valamely alkalmas emeltyűszerkezet útján a gőzbeeresztő főcsapot működtető (11) mozgató szervvel kapcsolatban áll, m.inek folytán a gőzbeeresztő főcsap zárásánál a (8) toló is zárást létesít és fordítva. Az (1) túlhevítő beltere a kazán gőzterével (12) cső útján (2. ábra), a gép munkahengereivel pedig (13) cső útján áll kapcsolatban. A nedves gőznek a kazán gőzteréből a (12) csőbe és ez által az (1) túlhevítő belsejébe való áramlása a (14) kagylótolattyú által szabályoztatik, míg az (1) túlhevítőben túlhevített száraz gőznek a (13) csövön keresztül a munkaheng'erekhez áramló mennyisége egy a következőkben leírandó (15) vezérmű által szabályoztatik. A (15) vezérmű a gép gőzelzáró főszervéül szolgál, mely az említett (11) mozgató szerv által működtetik a lokomotív megállítása és megindítása czéljából. Ezen vezérmű (16) kagylótolókából áll (1. ábra), mely a függélyes irányban eltolható (17) tükrön csúszik. A (17) tükör az előbb említett (14) kagylós tolattyúval az 5. ábrában látható módon kényszerkapcsolatlan áll, minek folytán a (17) tükör eltolása a (14) kagylós tolattyú elmozgását is maga után vonja. A (17) tükör elmozgat ása a (18) kézi kerék forgatása által történik (5. ábra). A mellékelt rajzok 6—10. ábrái az előbb | leírt vezérmű szerkezetét több függélyes i metszetben tüntetik föl, és pedig több jellemző munkahelyzetben; a 6—9. ábrák az 5. és 10. ábrák metsző síkjára merőleges sík szerint vannak metszve. A mint az 1. ábrából látható, a (13) gőzvezető cső a (16) kagylótolóka (17) tükre alatt (19) válaszfal által két rekeszre van osztva, melyek a (17) tükörnek a 6. ábrán látható legmagasabb helyzete mellett a (20—23) csatornák útján egymással kapcsolatban állanak. A (17) tükörnek ezen helyzete mellett a (14) tolatytyú a (12) csőbe torkoló (24 25) csatornákat (5. és 10. ábrák) is nyitja, úgy hogy a nedves gőz a kazán gőzteréből a (24 25) csatornákon át a (12) csőbe áramolva az (1) túlhevítőbe juthat, azon átáramolva, a (13) csövön keresztül az 5. és 6. ábrán jelzett nyilak értelmében a gép munkahengereihez juthat. A gép ez esetben teljesen száraz túlhevített gőzzel dolgozik. A munkahengerekhez bocsátott száraz túlhevített gőz mennyisége a (16) kagylós tolattyú helyzetétől függ, illetve a túlhevített gőz teljes mennyiségben vagy tetszőlegesen csekélyebb mennyiségben bocsátható a munkahengerekhez vagy azoktól teljesen elzárható (a lokomotív megállítására), mihelyt utóbbi czélból a (16) tolattyú a (11) mozgató szerv segítségével az 1. ábrán látható helyzetbe leboesáttatik. A (16) tolattyú ezen helyzet mellett a (20— 23) csatornákat teljesen elzárja. Ha ellenben a lokomotivot csak nedves gőzzel akarjuk működtetni, akkor csak a (17) tükröt kell a (18) kézi kerék segítségével sülyeszteni, 3. Z 3/Z Si 8—10. ábrákban látható helyzetbe hozni. A (17) tükör sülyesztése által a (20 21), valamint (24 25) csatornák elzáratnak, míg a (22 23) csatornák nyitva maradnak. Ha ezután a (16) tolatytyút legfölsőbb helyzetébe (8. ábra) hozzuk, akkor a kazán gőzterében lévő nedves gőz a 8. ábrában látható nyilak irányában a (16) tolóka közvetítésével a (13) cső alsó rekeszébe és innen a munkahengerekhez juthat, míg a nedves gőznek a (12) csőbe való áramlása a (14) tolóka által