28845. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán túlhevítővel

megakadályoztatok; a gép tehát most már csak nedves gőzzel dolgozik. A munkahengerekhez áramló nedves gőz mennyisége ép j úgy, mint az előbbi mozzanatnál a száraz j gőz, a (16) tolókának beállítása által sza- j bályozható, illetve el is zárható, a mintáz j a 9. ábrából látható. Ezekből következik, hogy a (14) és (17) j részek egy középső helyzetbe való beállí- j tása által a gépet kevert gőzzel működtethetjük. Az új gőzkazán egy másik foganatosítási alakja, mely a 11. ábrán részleges függélyes hosszmetszetben, a 12. ábrán részleges vízszintes hosszmetszetben és fölülnézetben van ábrázolva, az előbb leírt foganatosítási alaktól csak a túlhevítő elrendezésében különbözik. Ezen foganatosítási alaknál az (1) túlhevítő szintén egy külön térben vagy a (3) dómban van ugyan elhelyezve, mely azonban a tűzszekrénnyel vagy a (2) tűz- [ térrel egyes (26) csövek útján áll kapcsolatban. Az (1) túlhevítő nem, mint előbb, függélyesen, hanem vízszintes helyzetben van elrendezve; a (26) csövek a (7) válaszfal alatti teret kötik össze a tűztérrel, míg a (7) válaszfal fölötti tér (27) füstcsövek által van a lokomotív füstkamrájával összekötve. A (7) válaszfal fölött és alatt lévő terek még a (28) fal által, melyben (29) billentyű van elrendezve, vannak elválasztva. A (29) billentyű hatás és berendezés szempontjából az első foganatosítási alaknál leírt (8) tolónak felel meg, úgy hogy ha a (29) billentyű zárva van, azöszszes, a (26) csövön átáramló fűtőgázok kényszeríttetnek az (1) túlhevítőn teljesen átáramlani, míg a billentyű nyitása a fűtőgázok egy részének vagy valamennyinek megengedi, hogy a (26) csőből közvetlenül a (27) csőbe, a túlhevítő érintése nélkül, áramoljék. A 13—19. ábrák az új, túlhevítővel ellátott gőzkazán további három, tökéletesbí- j tett foganatosítási alakját tüntetik föl, me- j lyek lokomotivhoz valók. A tökéletesbítés abban áll, hogy a gőzkazán füstkamrájában egy ejektor vanakkép alkalmazva, hogy a (4) füstcsövekben, melyek a túlhevítőt fölvevő dómot a kazán füstkamrájával kötik össze, erősebb vákuum, illetve erősebb huzam éressék el, mint a kazán többi füstcsöveiben, hogy ez által a tüzelőtérben fejlesztett fűtőgázok a túlhevítőt áramolják körül és ezzel a túlhevítő hatását növeljék. A 13—15. ábrák egy ily lokomotivkazánra vonatkozólag a füstkamra keresztmetszetét, a 13. ábra A—A vonala szerint vett vízszintes metszetét és a 13. ábra B—B vonala szerint vett hosszmetszetét ábrázolják. A 16. és 17. ábrák a berendezés második foganatosítási alakjával ellátott lokomotivkazánra vonatkozólag a füstkamra keresztmetszetét és a 16. ábra C—C vonala szerint a kazán mellső részének hosszmetszetét tüntetik föl. A 18. és 19. ábrák az új berendezéssel ellátott kazán harmadik foganatosítási alakját tüntetik föl, szintén a füstkamra keresztmetszetével és a 18. ábra D—D vonala szerint vett hosszmetszetével. A berendezésnek a 13—15. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjánál a (4) füstcsövek, melyek a kazánnak a túlhevítőt fölvevő dómját a füstkamrával kötik össze, egy (a) szekrény által vannak összefoglalva; az (a) szekrény fölülről nézve, a 14. ábrában látható U-alakkal bír. A gépnek a fáradt gőzt elvezető (b) csöve az (a) szekrény alsó részébe torkol, míg föléje egy (c) tölcsér van helyezve, melynek középtengelye a (b) cső hossztengelyének meghosszabbításában fekszik (15. ábra). Ily módon az (a) szekrényben oly szájcsőberendezés keletkezik, a milyen az ismert gőzejektoroknál szokásos és mely, a mint gőz a (b) csőből kipuffog, az (a) szekrényben vákuumot létesít, melynek folyománya az, hogy a fűtőgázok a (4) füstcsövekből és ennek folytán a túlhevítőt fölvevő dómból erősebben szívatnak. Ily módon a (b) cső kellő állítása által módunkban van, hogy a tűztérben fejlesztett fűtőgázok a kazán dómjába beépített túlhevítőt tetsző-