28845. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán túlhevítővel
Megjelent 1 UO:f. évi deczember hó 2-án. MAGY. szabadalmi KIK. hivatal SZABADALMI LEIRAS 28845. szára. v/e/a. OSZTÁLY. Gőzkazán túlhevítővel. pokrzywnicki m1eczyslas mérnök varsóban. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát túlhevítővel el- ; látott gőzkazán képezi, mely helyhez kötött telepeknél is alkalmazható, azonban különösen mint lokomotív és lokomobil-kazán nyerhet alkalmazást. A gőzkazán újdonsága a túlhevítőnek közvetlenül a tűzszekrény fölött lévő dómban való elrendezésében áll. Ez által a lokomotivok túlhevítőinél föllépő hátrányok megszűnnek és egyúttal elérjük azt, hogy a tűzgázok a legforróbb állapotban vezethetők a túlhevítőbe, a nélkül, hogy a túlhevítő a tűzszekrényben külön helyet foglalna el; elérjük továbbá, hogy a túlhevítő működése teljesen a gép munkájához alkalmazható. Az új gőzkazán egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzok 1—5. ábráiban van föltüntetve, és pedig 1. ábrán részleges hosszmetszetben, 2. ábrán egy az új kazánnal fölszerelt lokomotív részleges vízszintes metszetben és fölülnézetben, míg 3. ábrán az l. ábra A—A vonala szerint vett részleges függélyes metszet, 4. ábrán az 1. ábra B—B vonala szerint vett részleges függélyes metszet és végül 5. ábrán az 1. ábra C—C vonala szerint vett részleges függélyes metszet látható. gőzkazán lényeges ismertető jele abban áll, hogy az (1) túlhevítő, mely tetszőleges szerkezetű lehet, közvetlenül a tűzszekrény fölött egy külön (3) dómban van elhelyezve, úgy hogy a tüzeléstől fölszálló lángok és tűzgázok közvetlenül a (3) dómban lévő (D túlhevítőhöz jutnak és a túlhevítőt, mielőtt a (4) füstcsöveken át az (5) kürtőbe távoznának, körüláramolhatják. Az (D túlhevítő a (2) tűztértől csak egy vízszintesen fekvő, a túlhevítő, illetve a (3) dóm alsó végéhez közel elrendezett (6) lemez vagy nyelv által választatik el. Ezen lemez azonban úgy van elrendezve, hogy az (1) túlhevítő alsó vége és a lemez fölső fölülete között elég széles tér (körülbelül a kazán két legfölső csősorának magasságáig) maradjon, mely téren a füstgázok átáramolnak és a túlhevítőt körüláramolhatják. Az (1) túlhevítő és a (3) dóm vagy tartály belső fölülete között lévő tér (7) válaszfal által két részre van osztva, úgy hogy a (6) lemez fölött a túlhevítő felé áramló tűzgázok kénytelenek a (3) dómon a nyilak irányában átvonulni, mielőtt a (4) füstcsövek két legfölső során át az (5) kürtőbe távoznának. A (6) válaszfal és az (1) túlhevítő között lévő távolság egy a (3) dómban függélyes irányban eltolható üre-