28841. lajstromszámú szabadalom • Egymás fölött és egymás mögött álló forralóból alkotott nagy vízterű kazán

van összekötve, mely könnyebb kiválthatás czéljából két, egymással karima segélyével összekötött részből áll és a gőzkúpba nyúló szárának fölső részén át van lyukasztva oly czélból, hogy a víz átragadását lehetőleg elkerüljük. A fekvő forralok az álló (g gl g2 g3) forralok elsejéhez vannak szögecselve. Eme (g gl g2) forralok vagy meg nem osztott (h) csőcsonkok (3. ábra) útján vannak egymással összekötve, vagy pedig egy-egy (hl) csőcsonkkal vannak ellátva (lásd 6—8. ábrát), mely a másik forraló csőcsonkjával karimák és csavarok útján van összekötve (8. ábra). Az álló forralok fölül a búvólyukkal ellátott (il) homlokfallal, alul pedig az (i) fenékkel vannak elzárva. Az egyes sorok utolsó forralói a fenékhez csatlakozó közös (o) elvezető csővel (5. ábra) vannak összekötve. Az álló forraló a következő álló forralóval egy (k) merülő cső (3. ábra) útján közlekedik, mely a forraló alsó részébe nyúlik, alul egy hosszúkás (jl) nyílással van ellátva, fölül pedig egy (j) csőcsonkot visel, melyet a (h) összekötő csőcsonkba egyszerűen bedugunk és melyet fönt a (k) csövön megerősített (kl) sín rögzít. A tápláló víz előmelegítése és tisztítása czéljából az egyes sorok álló forralóinak utolsója az (1) kamrával van ellátva, melynek a forralóval való összeköttetését egy kézzel működtetett (x) szelep útján szüntethetjük meg. Az (1) kamrák (11) csőcsonkjához az ezen kamrákat egymással összekötő (12) cső csatlakozik, mely egy a tápláló szelephez csatlakozó csőcsonkkal van ellátva. Az (n) görbített cső az (1) kamra (nl) oldalcsőcsonkját az illető sor (gl) forralójának gőzterével köti össze. Az (1) kamra belsejében csipkézett túlfolyató karimákkal bíró koszorú- és tölcséralakú (m) betétek vannak elrendezve, melyek a belépő tápláló vizet vékony sugarakra osztják, hogy a víz ily módon nagyobb mérvben vétessék alá a (gl) forralóból az (n) csövön jövő gőz elbontó hatásának. A gőznek ekkor bekövetkező sűrűsödése következtében a (gl) forraló fölső részében alacsonyabb nyomás lép föl és ennek következtében a forralok fölhevítésénél körfolyamat áll be. A megfelelő (x) szelepnek az (y) kézi kerék útján történő zárásánál az egyik (1) kamrát tisztítás czéljából leszerelhetjük, ha a szeleptokkal és az (n) csővel való kapcsolatot oldtuk. A (d) gőzgép hátsó részén a (p) összekötő darab van megerősítve, mely több csőcsonkkal van fölszerelve, melyek a (pl) csövek útján az egyes sorok első forralóinak fölső végeivel vannak összekötve. A kazán befalazása a (q) oldalfalazatokból, a (ql) mellső falazatból, melyben a fekvő forralok vannak elrendezve, továbbá a (q2) hátsó falazatból, melyen fönt a füstlyuk torkol ki, végül pedig a födémből áll. Az (r) füstszabályozók alkalmas közbeigtatott tagok útján a tüzelő ajtó nyitásánál és zárásánál önműködően beállíttatnak. Az álló forralok között lévő tér — egy csekély rész kivételével, fölül és alul — az (sl) tűzálló anyaggal van kitöltve, a fekvő forralok közötti térbe pedig az (sl) kitöltésből különböző hosszúságú (s) kitöltések ágaznak el (lásd 3. ábrát). Ez által a tűzgázok lehetőleg hosszú úton és pedig az álló forralókon ismételten le- és föláramolva, kényszerülnek az elvezető nyílásig áramolni. Az álló forralókon a 9—11. ábrán látható módon (tl) szögvasak vannak megerősítve, melyek a szögvasakat befogadó hornyokkal bíró és a kitöltést alkotó (t) horonytéglákat tartják. Az álló forralok a befalazás födéméből kiállanak. Az ezen forralok között lévő tér a megfelelő domború fölületekkel bíró tűzálló (u) téglákkal (lásd 12—14. ábrát) vannak kirakva, melyek fölső lapjukon egy fogantyúval vannak ellátva (lásd 12. ábrát) és a forralókon megerősített szögvasakon és a (h) összekötő csőcsonkon fekszenek föl (lásd 13. ábrát). Ezen (u) födémkövek kiemelése által az álló forralok közötti tér könnyen hozzáférhetővé válik. Az álló forralok elseje és másodika között lévő (h) csőcsonk aczélbádogból készülhet és a ka-