28829. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán túlhevített gőz gyors előállítására

— 2 — gyűrűk egy része, mint az 1. ábrából látható, kúpos, mely kúpos részek úgy vannak elhelyezve, hogy nagyobb átmérőjű részük egymás felé van fordítva; ezen két kúpos részben vannak a víztérnek alsó és fölső részét összekötő (18) vízcsövek a szokásos módon behengerelve. A (18) csövek körívben vannak meghajlítva és alsó végük érintőleges meghosszabbításában a (7) köpeny egymástól kellő távolságokban (19) tisztító nyílásokkal bír, melyeken át a nyílásokat elzáró födelek eltávolítása utáp a (18) csövek tisztíthatók és esetleg kicserélhetők. A csöveknek körív alakja a tisztítást és kicserélést megkönnyíti. A (17) gyűrű fölső hengeres vége kiszélesedik és a (20) gyűrűvel van összekötve, melyhez fölül ismét a szűkebb (21) gyűrű csatlakozik; ennek alakja a (17) gyűrű hengeres részével egyezik meg és a (17) és (21) gyűrűk szemben fekvő víz-szintes falai között (22) csövek vannak alkalmazva, melyek az égéstermékek által he vitte tnek. A (20) gyűrűt és a (17) gyűrű vízszintes részét egy hengeres (23) fal veszi körül, mely közel a gőztér fölső részéig ér, úgy hogy a gőz ezen fal fölött átáramolhat. Egy másik (24) válaszfal a gőzteret két konczentrikus részre osztja föl. A gőztérnek belső része sugárirányú (25) csövek segélyével a központosán elrendezett és a (27) válaszfal által két egymás fölött fekvő kamrára osztott (26) gőzgyűjtőnek alsó kamrájával van összekötve; ezen alsó kamra alul zárt, lefelé nyúló (28) csövek és ezeken belül alkalmazott (29) csövek segélyével közlekedik a (26) gőzgyűjtőnek fölső kamrájával, melyből a gőz a (30) csövön át vezettetik el. A (21) gyűrű és a (26) gőzgyűjtő között az égéstermékek részére egy a (25) csövek által sugárirányban keresztezett tér van, melyen át az égéstermékek a (31) füstkamrába vonulnak; utóbbi a rövid (34) csődarabok és a külső és belső köpeny között, a víz- és gőztérben konczentrikusan elrendezett (33) csövek útján a kürtőhöz vezető (32) térrel közlekedik. A (34) csődarabokat a külső levegő szabadon éri. A víz- és gőztérnek külső (7) köpenyét egy bádoglemezből készült köpeny zárja körül, úgy hogy e két köpeny között légréteg támad, mely a melegveszteség csökkentésére szolgál; ezen köpenyköz ismert módon valamely hőszigetelő anyaggal, például hamuval is kitölthető. A (18) csőnyalábon belül egy (36) dugattyú van alkalmazva, mellyel az égéstermékeket átbocsátó keresztmetszet nagyobbítható vagy csökkenthető. A gyűrűk, melyek a külső (7) köpenyt alkotják, összeköttetési helyeiken (37) tömítésekkel vannak tömítve (hasonlóan a dugattyúrudak tömítéséhez), ugyanúgy van a külső köpeny és a fölső kazánfal összeköttetése is a (38) tömítőgyűrűvel tömítve. A három tömítőszelenczeszerű (a), (37) és (38) berendezés két-két gyűrű tömítésére szolgál, melyek az egymásba tolhatás czéljából egymástól kissé különböző átmérővel bírnak. Ezen elrendezés következtében azon erők, melyek-az egyes részeket szétválasztani iparkodnak, csak egy igen kis keresztmetszetű gyűrűre hatnak és a külső gyűrű, mondhatni úgy működik, mint egy tehermentesített kétüléses szelepnek szelepteste, úgy hogy csekély számú csavar is elegendő a belső feszültség által keletkező erők fölvételére, melyek különben még a nagyobb alkatrészek súlya által is kiegyenlíttetnek. Ezen összeköttetési módok nagyon egyszerűek és a .kazánnak gyors föl- és leszerelését teszik lehetővé. A kazán továbbá még az összes szokásos fölszerelésekkel is el van látva, melyek az eddigi kazánoknál alkalmazva vannak. A vizet a belső és külső köpeny közé töltjük oly magasra, hogy a vízszin a (18) csövek fölött lévő normális vízállásig érjen, úgy hogy a (18) csövek mindenkor vízzel tele vannak töltve. A (12) rostélyon elégő tüzelőanyag a (8) fűtőtest belső fölületét hevíti, mely bordákkal van ellátva, s a fűtőgázok azután a (36) dugattyú alkalmazása következtében a (18) csöveket nyalják körül s egyúttal a (15 16 17) gyűrűket js hevítik. A további fölszállásnál a füstgázok a (28 22) csöveket, a (20