28829. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán túlhevített gőz gyors előállítására

21) gyűrűket és a czentrális (26) gőz­gyűjtőnek külső falát hevítik, honnan az­után a (31) füstkamrába, innen a bordás (33) csöveken át a (32) térbe s végül a kürtőbe jutnak. Látni való tehát, a füstgázok a kazán­ban egy meglehetős hosszú és jól kihasz­nált utat tesznek meg. A víz a (15 16 17) gyűrűk és a (18 és 33) csövekkel való érintkezés által hevít­tetik s a mellett a (18) csövekben erős j vízáramlás is van. A vízből fölszálló gőzt . a bordás (33) csövek szárítják; a gőz ez- I után a (23) fal és a (17 20) gyűrűk kö- > zött vonul el, a melyekkel érintkezve, még jobban fölhevül s egyúttal a még benne i tartalmazott vízrészecskéket lerakja, te­hát teljesen száraz lesz, úgy hogy azután | a (22) csövekben túlhevíttetik. Ezen csö­vekből a gőz a (25) összekötő csöveken át a (26) gőzgyüjtőnek alsó kamrájába jut, a honnan a (28 29) csöveken át újabbi tűlhevítés mellett a gőzgyűjtőnek fölső kamrájába jut. A (30) csőkötésen és a rajzban föl nem tüntetett gőzelvezető csö- ; veken át a gőz végül rendeltetési helyére j áramlik, a hol túlhevített állapota foly- j tán nagy hatásfokkal kihasználtatik. Jelen kazán tehát kis térfogat mellett j igen nagy fűtőfölülettel bír és a huzamok 1 eléggé hosszúak arra nézve, hogy a fűtő­gázok melege jól kihasználtassék. A gáz szárítása és túlhevítése biztos és kitűnő s a mellett a kazán szétszedése a csőalkat­részek könnyű leszerelhetése következté­ben igen egyszerűen és gyorsan eszközöl­hető. Az 1. ábrából látható, hogy a (31) füstkamrában alkalmazott nyílások a (22) és (33) csövek könnyű tisztítását teszik lehetővé. A kazán a lehető legrövidebb idő alatt befűthető; a gőzfeszültség magas és sze­rencsétlenségek majdnem teljesen ki van­nak zárva. A 2. ábrán föltüntetett kazán előnyösen alacsony nyomású gőz fejlesztésére szol­gál, egészben véve a leírt kazánhoz hason­lít s ettől csak abban különbözik, hogy fölső része egyszerűsítve van. A (17) gyűrű a középvonal felé szűkül és egy csövet képez, mely közvetlenül a (39) kürtőhöz csatlakozik. A gőzszárító és túlhevítő a kazánnak ezen kiviteli alakjá­nál egy külső, hengeres, a (17) gyűrűre erősített (40) köpenyből és egy ezzel köz­pontos, a kazánfödélre erősített (41) kö­penyből áll, melyek a gőzt hosszabb út megtételére kényszerítik, úgy hogy a gőz száraz állapotban és túlhevítve, a (30) kam­rában gyűl össze, a honnan azután elve­zethető. Az égéstermékeknek visszavezetése ezen kiviteli alaknál elmarad. A mi a fűtőtestnek a talpkerettel való összekötését illeti, egyes esetekben, külö­nösen nagyméretű kazánoknál kívánatos, hogy az kívülről hozzáférhető legyen. A 3. és 4. ábrákon egy ily berendezés van bemutatva, melynél az összeköttetési hely kívülről hozzáférhető és mely a fűtő­testnek a kazánköpennyel való (a) össze­köttetését pótolja. A karima, mellyel a (8) fűtőtest a (13) gyűrűn nyugszik, úgy van kivágva, hogy belőle csak egyes (42) részek maradnak vissza, melyeknek alsó fölülete meg van esztergálva. Ezen (42) részek a (13) gyű­rűnek hasonló (43) részein feküsznek. A fűtőtesttel egy darabban készült (44) gyűrű összeköttetési helyei már most a hamuszekrényen kívül fekszenek, a fűtő­test pedig közvetlenül a hamuszekrényen nyugszik. A (45) csavarok a (42) és (43) részek összeszorítására szolgálnak és a fűtőtest és külső köpeny között egy köny­nyen oldható összeköttetést létesítenek. Mint az 1. és 2. ábrán föltüntetett kivi­teli alakoknál, úgy a 3. ábrán látható kivi­telnél is gondoskodva van egy hézagról, mely a fűtőtest kitágulását s az (a) tömí­tés elhelyezését teszi lehetővé. Ezen hé­zagnak az alsó részen egy (46) vájat felel meg, melybe tömítés czéljából valamely al­kalmas tömítőanyag, például azbeszt stb. behelyezhető. Az egy vagy több darabból álló (47) szelencze, mely csavarokkal van a (13) gyűrűhöz kötve, a tömítőanyag ösz­szesajtolására szolgák

Next

/
Oldalképek
Tartalom