28787. lajstromszámú szabadalom • Távkapcsolómű gyanánt alkalmazható vezénymű elektromótorok indító vagy ellenállásszabályozó szerkezetei számára

— 3 — pontból tetszőleges kontaktusra beállíthassuk, ; két vezényműre van szükségünk. A távol- | fekvő ponton fölállított első vezénymű kisebb lehet és a vezényleiidő vagy kapcsolandó motor elindítására szolgáló kontaktusszerkezeteket nélkülözheti, míg a második vezénymű vet-, mely a (13, 14. 15, 16 és 17) részeket nélkülözheti, a kapcsolandó vagy vezény lendő motornál állítjuk föl. Ezen esetben föltételezzük, hogy az alkalmazott két mótor azonos fordulatszámmal és azonos áttétellel bír. A távolfekvő pontban az első vezényműnél alkalmazott segédmotor kapcsolási béré ndezése azonos a leírttal és csak a második vezényműnél lévő segédmotor van az előbbivel a (17) kapcsoló mögött párhuzamosan kapcsolva. Az első vezénymű (151

) fogantyújának elforgatása következtében mindkét fék megeresztetik és a motorok bekapcsoltatnak. Mihelyt az első szerkezet (12) tengelye annyira elforgott, hogy a (16) peczek a (b) horonynak ugyanazon pontjába kerül vissza, mint a melyben előbb volt, mindkét mótor kikapcsoltatik és fékeztetik. Miután mindkét szerkezetnél a fordulatszámok és az áttételek egyenlők, a második szerkezetnek a vezénylő pontban az indító szerkezettel összekötött (12) tengelye ugyanazon szöggel fordul el \agyis az indító szerkezet annyival mozgat tutik előre vagy hátra, mint amenynyire a (15) űrös hengert a (15l) kézi fogantyúval elállítjuk. Az első szerkezet ennek következtében sokkal kisebb lehet, mint a második, mivel annak csak a (17) kapcsolót kell azon pillanatokban működtetnie, a melyben az indító szerkezet és ezzel a vezénylő pontban lévő szerkezet a kívánt forgást bevégezte. A legtöbb esetben elegendő azonban, ha a vezénylendő mótor indító szerkezetét a a kellő időszakaszokban fokonként be- és kikapcsolhatjuk, a kikapcsolást pedig gyorsan végezhetjük. Ezt a 2. ábrában föltüntetett egyszerűsített foganatosííási alakkal érjük el. A vezényelt motornál elrendezett indító szerkezet úry van szerkesztve, a mint ez az 1. ábra nyomán leíratott, azzal a különbséggé', hogy a (13, 14, 15, 16 és 17) kézi vezényszerkezet helyett csak egy (21) átkapcsoló van elrendezve, mely a (22) bütyökkorong által működtetik. A vezénylési pontban csak a (23) átkapcsoló van elrendezve. Ha a (23) átkapc olót jobbra mozgatjuk a segédmotor áramot kap és az indító szerkezet előre mozgattatik mindaddig, míg a (22) görbületi korong a (21) átkapcsolót el nem állítja és ezáltal a mótor árammentessé nem lesz. A (c, d és e) határolók az indító szerkezet tengelyét a végállásokban megállítják. Rázkodtatások elkerülése czéljából a (2) tengelyt egy súrlódó kapcsolás segélyével köthetjük össze az (1) motorral. Az indító szerkezet visszamozgatására csak a (23) átkapcsolót kell elállítanunk, miáltal a mótor megfordított irányú áramot kap és a másik (5, fi) áttétel segélyével gyorsan visszaforgatja az indító szerkezetet és a motort újból megállítja. A mótor, munkájának elvégzése után, ezen berendezésnél is árammentes. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Vezénymű elektromotoroknak segédmotorral működtetett indító vagy ellenállásszabályozó szerkezetei számára, jellemezve egy a segédmotor számára szolgáló kapcsoló szerkezet által, mely egy kézzel működtetendő (15) résszel van ellátva, mely a szerint a mint az az egyik vagy másik irányban mozgattatik, a (b) horonnyal bíró (13) agyat egy (16) peczek segélyével a (12) indító tengelyen előre vagy hátra tolja, miáltal a (13) aggyal összekötött (17) kapcsoló az egyik vagy másik irányban záratik és a segédmotor előre vagy hátrajárása kapcsoltatik, míg a kapcsoló nyitva marad, ha a (13 és 15) részek viszonylagos helyzete között differenczia nincsen, minek következtében a (12) indító tengelyt hajtó segédmotornak kikapcsolása és a (3, 20, 18, 19) fékező sztrkezet segélyével való megállítása azon pillanatban következik be, melyben az indító tengely ugyanazon szögmozgást fejezi