28610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénesőt tartalmazó anyagoknak elektromos úton történő földolgozására
halogénelem használatával alakítjuk át a | kéneső halogénvegyiiletévé ós ezt ugyan- | annak a halogénnek valamely alkálifémmel vagy alkáliföldfémmel képezett sójával oldjuk, melyet a kéneső oldására is fölhasználtunk. A gyakorlati gyártási eljárások közül a következőket említjük föl: Dammer «Handbuch der chem. Technologies czímű 1895. évben megjelent munkájának II. kötete 41. lapján a kénesőnek érczeiből elektrolytos úton történő leválasztását ismerteti, mely abban áll, hogy a konyhasóoldatot vagy hígított sósavat és ebben finoman szétosztott állapotban levő czinóbert vet elektrolysisnek alá, mikor a czinóber elbontása állítólag az anódán megy végbe, a kéneső pedig a kathodán válik le, míg mi eljárásunknál az oldást és kicsapást két külön műveletben végezzük, a halogént folytonos üzemben regeneráljuk és diafragmás készülékekben, tehát külön anoda- és katliodatérrel bíró és két különböző, eltérő összetételű elektrolyttel töltött készülékben dolgozunk. Továbbá fölemlítjük a «Diiuler's polytechnisches Journal» czímű folyóirat 1875. évi 218-ik kötetének 252 lapján a czinőbernek vizes bromoldatban, vagy bromnak töménysósavban való oldatában történő elektrolysisét, mely a következő egyenlet szerint megy végbe: Hg S + 4 Br2 + 4 H2 0 = Hg Bra + H2 S 04 + 6 Br H, illetőleg mely kevesebb brom használatánál a következő : Hg S + Br, = Hg Br3 -f S egyenlet értelmében is végbe megy. A képződött oldatból a kénesőt kénhydrogén használatával kénesősulfid alakjában kell lecsapni és a kénesőtől megtisztúlt bromhodrogénoldatot bromkészítményekre minő a bromcalcium, brombarium lehet földolgozni. A mi eljárásunk a leírttól egyrészt annyiban tér el, hogy a használt oldószer más, amennyiben annak következtében, hogy a halogént az alkálifémek vagy alkaliloldfémek megfelelő haloidsójának oldatában oldjuk, közömbös, igen sok halogént (12°/o Br) tartalmazó oldatot használunk, míg az említett eljárások szerint vagy telített (maximálisán 3% bromot tartalmazó) bromvizet, vagy töménysósavban oldott bromot, tehát igen erősen savanyú oldatot használnak, mely utóbbi, eltekintve az üzemközben föllépő nehézségektől már a savnak a meddő kőzetre és az érez vagy más nyers anyag egyéb fertőzményeire gyakorolt hatása miatt is technikailag alig alkalmazható. Ép úgy eltér az a módszer is, mely szerint a kénesőt a kivonatból leválasztjuk, a mennyiben a Dingler folyóiratában leírt módon a kiválasztás tisztán kémiai úton, a folyamatba folytonosan újabb brom mennyisége bevezetése és bromsók előállítása mellett megy végbe, míg mi a kéuesőt elektrolytos úton választjuk le és ugyanazt a halogénmennyiséget annak regenerálása mellett körfolyamban használjuk föl. A mitőlünk kiinduló és Arnold von Siemens nevére engedélyezeit 1896 évi 7123. sz. angol szabadalom tárgya egy eljárás, mely első sorban kéntartalmú antimon érezek földolgozására szolgál, mely tehát per analogiam a kénesősulfid földolgozását is tárgyalja és mely kizárólag az ily kénvegyületnek sulfhydrátok oldatával történő kilúgzására vonatkozik. Az eljárás tehát egészen más, mint a mi eljárásunk. Miután a föntebbiekben amaz alapvető különbségeket, melyek a mi eljárásunk és az előttünk ismeretes összes többi eljárások között fönnállanak, kifejtettük, a következőkben eljárásunk egy bizonyos foganatosítási alakját fogjuk leírni, melynél példaképen egy bizonyos halogén alkalmazását fogjuk ismertetni, anélkül azonban, hogy a találmányt ennek a halogénnek az alkalmazására kivánnók szorítani és hogy csupán csak ez a foganatosítási alak képezné a találmány tárgyát. A kénesőkorom és érez kilúgzása czéljából egy halogénnek (vagy két halogénnek egymással képezett vegyületének, minő a ] CIBr vagy BrJ.) ugyanazon halogén alkalifém vagy alkaliföldfém sója (vagy ezek
